LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Cseh Edit: Rendi társadalom – polgári társadalom II. Gyula, 1987. augusztus 27–29.: konferenciabeszámoló. • 1988. [LSZ 1988/1. 101-103. p.]

Salgótarján, 1986. szeptember 28—30. Szerk.: Varga László. Salgótarján, 1987.), melyben olvasható a konferencia (sorozat) szervezői által kitűzött cél is: „adjon körképet a 18—20. századi társadalomtörténeti kutatások helyzetéről, alkalmazott módszereiről, a szóba jöhető források köréről, valamint a leginkább kutatott területekről". A gyulai eszmecsere minden bizonnyal hozzájárult a föntebb megfogalmazott igények, elvárások teljesítéséhez. A nyitóelőadást, amely az első szekció témájának megfelelően, az 1848 előtti városi társadalom kutatásának főbb forrásairól értekezett, Bácskai Vera tartotta. Már első mondatában leszögezte, hogy az adott korszakban a városi társadalom kutatásánál legfőbb feladatnak a szemléleti megújulást tartja. Teljesen vagy alig kiaknázott forráscsoportokra hívta fel a figyelmet, majd kiemelte a teammunka jelentőségét. Mivel ez a csoportmunka hiányzik, szükség lenne a területi együttműködésre, koordináltabb kutatás megszervezésére. Az értékes korreferátumok sorából megemlítünk néhányat: Rácz István: A városi társadalom hitel- és kölcsönügyleteire vonatkozó forrásokról; Holló Szilvia (—Tóth Judit): Az 1809. évi vízivárosi háztartás-összeírásról; Gajáry István: A Pest-budai hagyatéki iratokról és leltárakról; Kiss Z. Géza: Üriszéki iratok és társadalom. Az 1848—1918 közötti városi társadalom kutatásának forrásairól Vörös Károly tartott bevezető előadást. A korreferátumok gazdag választékából néhány: Feiszt György: Vas megye virilis jegyzékeiről; Gyáni Gábor: A Fővárosi Statisztikai Hivaital adatgyűjtéseiről; Kövér György: A részvényesek névjegyzéke; Szabó Ferenc: Az ipari idénymunkásság eredete és Összetétele a Dél-Alföld néhány mezővárosában 1918 előtt; Prepuk Anikó: Az ortodox zsidó kereskedők anyakönyveiről; Kosa László: Egy magánnapló és a társadalomtörténet. A harmadik szekció (az 1848 előtti falusi társadalom kutatásának főbb forrásai) nyitóreferátumát tartó Varga János utolsó mondataiban kinyilvánította a később mások által jogosan megkérdőjelezett, ugyanakkor nagy igazságtartalmat is hordozó meggyőződését: „ .. .a falukutató önmaga ellen vét, ha a forrásokat főbbekre és jelentéktelenebbekre osztja". A negyedik témacsoportot az 1848—2918 közötti falusi társadálom kutatásának forrásai jelentették. A szekciót Orosz István vezette be. Nyitó referátumához többek között hozzászólt Dóka Klára (Az egyházi levéltárak és a társadalomtörténet) és Eke Judit (—Farkas Attila—Kiss József: A kataszteri iratok forrásértéke, kutatási-feldolgozási lehetőségei). Az utolsó nap délelőttjén a demográfiai kutatások főbb forrásairól esett szó Faragó Tamás irányításával. Az ekkorra némiképp megfogyatkozott számú résztvevők JV. Kiss István: A dézsmajegyzékek és Rákóczi 1707. évi conscriptiója, mint forrás; Sin Aranka: A XVIII—XIX. sz-i leíró és más statisztikák áttekintése, értékelése; Jároli József: Az anyakönyv, mint nem nominális vizsgálatok forrása című előadásait hallgatták meg. Az ezt követő hozzászólásokkal és Benda Gyula zárszavával ért véget a gyulai módszertani konferencia. A szekciónként elhangzott referátumok, korreferátumok, majd az ezeket követő viták a forrástípusok, módszertani lehetőségek, kutatási eredmények gazdag tárházát idézték. A több történészgenerációt fölsorakoztató konferencián jogosan fogalmazódott meg a következő kérdés: hol áll a mai magyar társadalomtörténeti kutatás? Ennek megfogalmazása már az első nap délelőttjén elhangzott, amikor is Faragó Tamás hozzászólásában jogosan tette szóvá, hogy az előadásokat követő vita túlzottan gazdaságtörténetivé vált. Hasonlóképpen hangsúlyozta ezt utána az elnöklő Bácskai Vera is. Gyáni Gábor a 2. témakört követő vitában visszatért a Faragó által fölve-102