LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Levéltári Napok - Komárom Megyei Levéltár, 1986. november 24–28. • 1987. [LSZ 1987/1. 98-99. p.]

a Pedagógus Szakszervezet Megyei Bizottsága, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és Somogy Megyei Levéltár képviselőitől. Délután Kaposvár lakosságának nevében emléktáblát helyeztünk el a városháza falán. Bősze Sándor i KOMÁROM MEGYEI LEVÉLTÁR 1986. november 24—28. Tizenharmadik .alkalommail került sor iá Komárom Megyei Levéltári Napok megrendezésére Esztergomban, Tatabányán és Tokodon. Tudományos ülést, élőadásokat, (rendhagyó történelemórákat tartottunk, középiskolás történelem fakultációs osztályok ismerkedtek meg a történelem írott forrásaival. Alkalmi kiállításokat rendeztünk Esztergomban a József Attila Általános Iskolában és a levéltár Vörösmarty u. 7. szám alatti épületében, ahol egy héten keresztül láthatók voltaik a levéltár legértékesebb dokumentumaii. A Levéltári Napokat november 28-án a levéltárban folyó tudományos munkák ismertetése zárta. 1974-ben, amikor az országban első alkalommal rendezte meg levéltárunk a Komárom Megyei Levéltári Napokat, a megyei napilap, a Dolgozók Lapja nemcsak a napok programját ismertette, hanem egy teljes oldalt Is közölt a levéltár dolgozóinak írásaiból. Most az 1986. november 22-i számban két 'teljes oldalon Csombor Erzsébet, Kántor Klára, Ortutay András, Pifkó Péter és Szabó János hat cikkét közölte a Dolgozók Lapja. A megyei napilap negyvenezer olvasója a levéltár kéziratgyűjteményéről, a gazdasági szervek iratainak forrásértékéről talált cikkeket négy helytörténeti vonatkozású írás mellett. Érdekessége miatt meg kell említeni azt a bizonyítványt, amelyet 1849 nyarán Bánhida és Vértesszöllős községek adták ki a Haynau főhadiszállásán befogott és megbotozott plébánosuk, Fieba József ügyében közbenjáró községi megbízottaknak. November 24-én a Komárom Megyei Levéltárban az Esztergomi Balassa Bálint Társasággal közös felolvasó ülésre került sor. A hat előadás a város múltjának bemutatásával foglalkozott, nem egy la mának is szóló tanulságokat fogalmazott meg. Hegedűs Rajmund a török Ikiverését követő időszakból Buda, Pest, Székesfehérvár és Esztergom szabad királyi városi rangjának visszaszerzéséért folytatott küzdelmének 1703-as szakaszát tekintette át, rekonstruálva az Esztergom számára már ekkor megfogalmazott, de ki nem adott kiváltságlevelet. Ortutay András az adófelosztások alapján Esztergom város kereskedelmi életét vázolta fel a török íkiverósét követő időtől a szabadságharcig. Szilágyi István az esztergomi tanítóképzésben a természettudományi oktatás történetét tekintette át. Pifkó Péter az önkényuralom éveinek városi kulurális életét, Kaposi Endre az Esztergomi Tanítóképző Főiskola főigazgatója a mozi 1945 előtti helyi történetéről adott képet. Gábris József /az esztergomi Vak Bottyán népi kollégiumra emlékeztetett. November 25-én Draskóczy István egyetemi adjunktus a Vatikáni Titkos 98