LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Ortutay András: Tudományos konferencia Esztergomban: a magyarországi felszabadító háborúk és Európa. • 1986. [LSZ 1986/3. 93-95. p.]

Tanács elnöke megnyitójában kiemelte, hogy Esztergom 1683-as megvétele és 1685-ös sikeres védelme tette lehetővé Magyarország fővárosának sikeres ostromát a következő évben. A konferencia előadásait és korreferátumait Pach Zsigmind Pál vezette be. Kiemelte, hogy az utóbbi másfél-két évtizedben párt- és állami vezetésünk tudatosan törekszik arra, hogy nemzeti történelmünk nagy eseményeinek bemutatásával segítse társadalmi tudatunk alakítását. Hangsúlyozta, hogy a múltidézés nem alapulhat szólamokon, mai elképzelések visszavetítésén, tudományos eredményeink bemutatására van szükség. A témával kapcsolatban elmondta, hogy a török kor értékelése kevesebb figyelmet kapott a Habsburg-hatalom elleni harcok bemutatása mellett. R. Várkonyi Ágnes „A Liga Sacra Európája" című előadásában az 1686 előtti évek európai eseményeit mutatta be, a Szent Liga kialakulásának előzményeit, válságát. A diplomáciai események vizsgálata mellett nagy figyelmet szentelt Erdély és a felvidéki Thököly-mozgalom szerepének bemutatására. Adatokkal bizonyította, hogy a kor körülményei között milyen emberfölötti vállalkozás volt a keresztény Európa törökellenes harcában Buda ostroma és a magyarországi felszabadító háborúk sora. Haraszti György „A német birodalom szerepe a felszabadító háborúban" című előadásában a vesztfáliai béke utáni német birodalom jellegét rajzolta meg, azt, hogy a török elleni háborúban az: egyes fejedelmek önállóan vettek részt. A fejedelmek pápai és birodalmi, császári segélypénzek fejében állították ki csapataikat. A legjelentősebb állandó' kontingenssel a bajorok vettek részt a harcokban. Beké Margit, az Esztergomi Prímási Levéltár igazgatója „Az esztergomi érsekek és a törökellenes felszabadító harcok" című korreferátumában áttekintette, hogy a mohácsi vésztől kezdve az esztergomi érsekek milyen jelentős anyagi áldozatokat hoztak, milyen szervező és agitációs munkát végeztek. Kiemelte az esztergomi érsekek által építtetett és fenntartott Érsekújvár jelentőségét. Külön felhívta a figyelmet a kérdéskörrel kapcsolatos a Prímási Levéltárban őrzött forrásokra. Az első nap délelőtt jenek utolsó előadója Hegyi Klára volt. „Válságok évszázada az Oszmán birodalomban" címen megtartottkorreferátumában színes képét rajzolt a XVII. századi Törökországnak. Az első nap délutánján Rázsó Gyula: „Hadműveletek Bécs felmentése és Buda ostroma között" előadásában rövid hadászati áttekintését adta a Bécs ostromát követő három évnek. Hangsúlyozta, hogy döntő jelentősége volt annak, hogy a bécsi ostrom visszaverését követően a felmentő csapatok Esztergomig üldözték a törököt, vereséget mértek rá Párkánynál és elfoglalták az esztergomi várat, amely kiindulópontja lehetett a Buda elleni ostromoknak. Varga. J. János „A vármegyei nemesség és a végvári katonaság a felszabadító háború első szakaszában, 1683—1686" címmel a vármegyék szerepét mutatta be, s a végvári katonaság helyzetéről rajzolt képet. Iványi Emma „Esterházy Pál és a felszabadító háborúk" című korreferátumában a nádor törökellenes terveit és szervezőmunkáját mutatta be. Czigány Istvánnak „Magyar csapatok a felszabadító hadak kötelékében" volt a korreferátuma. Számszerű adatokat hozott a magyarság részvételéről az 1683—1686 közötti évek harcaiban. A konferencia másnapján Kilián István tartotta meg előadását: „A törökellenes harcok tükröződése a magyar drámairodalomban". Felhívta a figyelmet arra, hogy a korszak nagyszámú iskoladrámái között sok a törökkel kapcsolatos téma, de Buda felszabadításának szentelt drámát nem mutattak be. Ortutay András előadása „Esztergom és régiója a felszabadítás idején" az esztergomi várral és Esztergom környéke falvainak helyzetével foglalkozott. Horváth István referátuma „A török kor és a felszabadító háborúk esztergomi emlékanyaga" az esztergomi várat és ostromait ábrázoló metszetanyagot ele-94