LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - G. Tóth Ilona: Levéltári Napok - Csongrád Megyei Levéltár, 1984. október 11–12. • 1985. [LSZ 1985/1. 91-92. p.]

Csongrád megyei Levéltár 1984. október 10-12. Ez évben hetedik alkalommal gyűltek össze a levéltárosok, helytörténeti kutatók, helytörténet iránt érdeklődők a Csongrád megyei Levéltári Napok eseménysorozatára, amelynek elindítása 1078-ban egybeesett a levéltárak közművelődési tevékenységének fellendülésével, a helytörténetírás megélénkülésével. Az első két év előadásai segíteni kívánták a honismereti mozgalmat, és bemutatták a helytörténetírás eredményeit. A Levéltári Napok előadássorozatának célkitűzése kettős volt, és az előadások sem korlátozódtak Csongrád megyére. 1979-ben a várostörténeti monográfiákról szóló tanácskozáson a Békés megyei kötetekről is hangzott el beszámoló, 1983-ban pedig Szegeden a Dél-Alföld legújabb kori történetéről szóló előadások kerültek napirendre. Közművelődési célkitűzéseinek egy részét ugyancsak a nyílt levéltári napok idején valósítja meg a Csongrád megyei Levéltár: összes fióklevéltárában kiállítással várja az érdeklődőket, amelyeken vagy a legértékesebb irataikat mutatják be, vagy évfordulókhoz kapcsolódnak, pl. 1981-ben Szentesen a Dr. Hadzsy János életét bemutató kiállítás, 1984-ben Sima Ferenc és Sima László működéséről szóló kiállítás. A levéltári napokon nyíltak meg kellő ünnepélyes keretek között a levéltári fiókok is. 1979-ben Hódmezővásárhelyen, 1980-ban Csongrádon, 1982-ben Makón. A levéltári napok kezdettől fogva teret adott a várostörténeti monográfiák eredményeinek bemutatására, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Makón. Ez évben mint eredmény, a hódmezővásárhelyi eseménysorozat része volt a Hódmezővásárhely története I. kötetének megjelenése alkalmából a szerzők köszöntése. Az Idei levéltári napokat ugyancsak a fent említett kettős céllal rendeztük meg. Hódmezővásárhelyen az V. várostörténeti konferencia címmel a város felszabadulásának 40. évfordulójára emlékezve a felszabadító harcok és a felszabadulást követő átalakulás eseményei köré csoportosultak az előadások. A Várostanácsról szóló előadás jól világította meg azt a sajátos történelmi helyzetet, ami a megye viszonylag korai felszabadulásából következett, ti. a helyi városi igazgatás fórumaként addig is új, demokratikus testületet kellett létrehozni, amíg országos állásfoglalás nem született. A felszabadító harcokról, a mezőgazdasági termelésről, a földreformról, az ipari termelés megindulásáról és a kulturális élet kezdeteiről szóló előadások a közismert, jó értelemben vett vásárhelyi lokálpatriotizmus tudományos igényű megfogalmazásai voltak. A vásárhelyi nap másik eseménye Szeremlei Sámuel történetíró utcanévtáblájának avatása s a történetíróról való megemlékezés volt. A szegedi helytörténeti konferencia előadásai a Szeged monográfia III. és IV. kötetéből adtak ízelítőt. A betyárvilág felszámolásáról, Szegednek megyeszékhely megszerzéséért folytatott küzdelméről és a város 19. század végi irodalmi életéről hangzottak el előadások a készülő monográfia III. kötetéhez kapcsolódóan. A IV. kötet szerzői beszámoltak az ellenforradalmi rendszer első évtizedének Szegedjén zajló politikai életről, a mezőgazdasági haszonbérleti rendszerről és a két világháború közötti színházi életről. Az előadások még jobban 91