LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete I. 1686–1768: beszámoló a székesfehérvári konferenciáról. • 1975. [LSZ 1975/2–3. 561-570. p.]

könyvkereskedelem és könyvkötészet kezdeteiről adott áttekintő képet. Székesfehérvárott egyetlen "iparos üzi ezt a szakmát", vásárlói, illetve megrendelői között főleg a városi és megyei hatóság, azután a katolikus egyház található. Urbán László

a Nádasdy család szerepét vizsgálta az irodalom és a könyvnyomtatás támogatásában. Ezzel kapcsolatban képet kaptunk Sárvár és Csepreg mezővárosoknak az érintett korban betöltött kulturális szerepéről. Békefi Antal

a 16-17. sz-i Vas megyei zenei emlékekről beszélt és felszólalását dalokkal, zeneszámokkal illusztrálta. A szekcióüléseken elhangzott előadások, korreferátumok értékelésére, a tudományos eredmények összegezésére e nap délutánján, plenáris ülés keretében került sor. Ekkor az elnöki teendőket Varga János látta el. Heckenast Gusztáv, az első szekció előadásáról és a korreferátumokról ugy nyilatkozott, hogy azok témái lényegében az előző nap délelőttjén elhangzottakkal megegyeztek. A kutatás két fő területre koncentrálódott; egyrészt a török uralom alatti részek 17. sz. második felének problémáira, másrészt a 18. sz. első felének településtörténeti eseményeire. Tematikai és időbeli körülhatárolásra való törekvés igen dicséretes dolog volt, de bebizonyosodott, hogy a török alatti és utáni történések egybefolynak, azokat szétválasztani nem igen lehet. A vitáin -ditó előadást magasszintünek értékelte, olyannak, amely jó alapot szolgáltatott a kérdések későbbi kibontására. Megállapította még, hogy Wellmann Imre kiegészitő jellegű felszólalásai során a településtörténet igen lényeges problémáit emelte ki. Pl. a Dunántúlt csakis övezetekre bontva lehet vizsgálni. Ezt egyébként Ruzsás előző nap már kifejtette, de lényegében erre epitette előadását Maksay is. A Rába vonala települési szempontból kettévágja a Dunántúlt, azután a végvári vonal és a Balaton is ilyen övezethatárt jelent. Ebből adódik, hogy egyes azonos tipusu kutatási területek és a vármegyék határai korántsem fedik egymást, igy a regionális területet kell kutatni. Dunántúl esetében ilyen övezetekre való bontásnak feltétlen van jogosultsága (pl. Keletdunántulon ilyen egységes-övezetnek tekinthető Fejér és Tolna megye). Az értékelés szerint a szekcióülés tematikája elég széles skálájú volt, de ellentétben a korábbi hasonló jellegű konferenciákhoz ez nem esett szét, ami a program koncepciózus voltát jelzi. Vörös Károly szerint is az előadás hozta lendületbe a szekcióülést, így gazdag, sokoldalú vita bontakozhatott ki, amely minden eddiginél szélesebb képet adott a soknemzetiségű Dunántúl létrejöttéről. Ugyanakkor további kutatási területeket jelölt meg. Ilyennek minősitette a török idők nemzetiségi kérdésének vizsgálatát, a török uralom alatt élő népek mozgásának leirását. Meg kell állapitani, hogy egyes területeken mennyiben volt őslakosság a magyarság, mennyi pusztult el, és végül összegezni kellene, hogy mely falvakba tértek vissza a magyar családok. A szekcióülésen megvilágitásra kerültek a politikai történet egyes vonatkozásai is. Ezek tényszerűek voltak és felvetésük mindenképpen jogos (pl. délszlávok szerepe a 18. sz. első éveiben, stb. ). 568