LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - Berényiné Kovács Gyöngyi: A nemességkutatás forrásainak feltárása a Pest Megyei Levéltárban 1901-1967. Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. 21-34.
28 Levéltári Szemle 69. évf . A közgyűlési összeírások levéltári gyűjteményében találhatóak a tűzkárok nyilvántartásai, az úrbéri összeírások, a jobbágyköltözések lajstromai, valamint a katonai kimutatások 1812−1843 között, amelyekben majdnem minden évben számba vették községenként a katonakorú férfiakat. Az 1950-es években Balázs Péter Feudáliskori összeírások területi levéltárainkban címmel fogalmazta meg a Levéltárak Országos Központjában (LOK) a feudális kori összeírások nyilvántartásának és katalogizálásának koncepcióját.39 Az ezt tartalma zó Tervezet és a munkaanyag elkészültét követő széleskörű szakmai vita jól mutatja, hogy a levéltáros szakma korán felismerte az összeírások kivételes forrásértékét és sajátos levéltári jellegét. A LOK kidolgozta a feltáró munka egységes alapelveit és tárgymeghatározását. Az első, „A” csoportba a területi levéltárakban található feudális kori összeírások legtekintélyesebb részét, az országos (hadi) és megyei (házi) adókivetéssel kapcsolatos összeírásokat sorolták. Általános jellemzőjük, hogy az adóköteles személyek (jobbágyok, telkes nemesek, polgárok, stb.) felsorolásán kívül számba veszik az adókivetés alapját képező ingatlanokat és ingóságokat, valamint feltüntetik a kivetett adó összegét is. A második, „B” csoportba az úrbéri összeírásokat sorolták, amelyekben a földesúr és a jobbágyok közötti jogviszonyból származó, jobbágyi szolgáltatásokból kivetett adók voltak feltüntetve. A harmadik, „C” csoportba a népszámlálás jellegű összeírások tartoznak. Utóbbiak célja a lakosság egészének, illetve egyes rétegeinek országos vagy helyi szempontok (például kor, nem vallás, nemzetiség, foglakozás) szerinti számbavétele volt, amelyek vagy táblázatos formában az egész lakosságra vonatkoztak vagy a lakosság egyes rétegeinek kimutatására készültek. Végül az egyéb, a „D” kategóriába az adó- úrbéri és lélekszámlálás jellegű összeírásokon kívül még sokféle egyéb összeírás sorolható és található területi levéltárainkban. Ezeket az illetékes helyi hatóságok természeti csapás, háborús pusztítás, katona beszállásolás, nemesi felkelés stb. alkalmával készítették. Legtöbbször csak a fenti esetekből kifolyólag kárt szenvedettek, mozgósítottak adatait rögzítették. 40 39 Balázs, 1957: 453−462. A LOK megkezdte a tematikai feltárást is: ezek a segédletek nem az iratanyag tényleges raktári rendje szerint épülnek fel, hanem történeti korszakok (azokon belül különböző problémák szerint) vagy irattípusonként csoportosítják a forrásadatokat, részben egy levéltáron belül, de esetleg több levéltár hasonló típusú iratait összefogva. Ilyen kezdeményezés–a továbbiakban ismertetett–állami levéltárak feudális kori összeírási anyagának levéltárankénti katalogizálása, majd közös katalógusának közzététele. Ezt követte a levéltárak kéziratos térképeinek közös nyilvántartásba vétele és katalógusa. A vállalkozás eredménye végül három kötetben csak részlegesen jelent meg, a kevés levéltári tematikus repertórium egyikeként: Bácskai, 1965–1969; Sasfi, 2017. E forráskatalógus korszerűsítését és továbbfejlesztését vette tervbe a Magyar Nemzeti Levéltár. A korábban összegyűjtött datok ellenőrzése és kiegészítése révén könnyen áttekinthető lesz, mely területről milyen célú, tartalmú és jellegű összeírások milyen időpontokból maradtak fent–és mindezt hol, melyik levéltárban őrizzük. A munka eredményeként össze lehet majd illeszteni az országon belül különböző levéltárakban őrzött azonos tartalmú összeírásokat, és ezáltal lehetőség nyílik adataik összesítésére, összehasonlítására, sőt az adatok újszerű, személynek szerinti összekapcsolására is. 40 Sasfi, 2016 http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/egy_sokoldaluan_hasznosithato_forrastipus_az_osszeirasok (A letöltés ideje: 2018. február 3.) Berényiné Kovács Gyöngyi
