LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - Sz. Simon Éva: A hódoltság kori forrásanyag komparatív vizsgálatának új lehetőségei (Beszámoló az MNL Országos Levéltára és az MTA BTK Történettudományi Intézete közös oszmanisztikai kutatási projektjéről). Levéltári Közlemények, 86. (2015) 341-343.
A HÓDOLTSÁG KORI FORRÁSANYAG KOMPARATÍV VIZSGÁLATÁNAK ÚJ LEHETŐSÉGEI (Beszámoló az MNL Országos Levéltára és az MTA BTK Történettudományi Intézete közös oszmanisztikai kutatási projektjéről) A 16-17. század folyamán az Oszmán Birodalom a hódoltságban és a Magyar Királyság határterületein az állami adóztatás és a tímár-rendszer működése érdekében a települések adózóképességének és a népesség számának időközönkénti felmérése, illetve a jövedelmek felhasználásának adminisztrálása során mintegy ezer kötetre becsülhető kataszteri iratot hozott létre. Közéjük tartoznak a lakosságot és jövedelmeit településenként feljegyző szandzsákösszeírások (mufasszal-defterek), az állami adót fizetők számontartására szolgáló fejadó jegyzékek (dzsizje-defterek), valamint a tímár-birtokosokat és birtokaikat rögzítő tímár-javadalom összeírások (tímár-defterek) és birtokadományozási naplók (tímár-rúznámcsék). A magyarországi török hódoltság belső viszonyainak korábbi oszmanisztikai kutatását elsősorban az egy-egy közigazgatási egységről készült szandzsák-összeírások magyar nyelvű publikálása, illetve önálló monografikus feldolgozása jellemezte. Az oszmán jövedelem- és birtokgazdálkodási iratok egyéb típusaival csak érintőlegesen foglalkoztak. Teljes körű feltárásuk és feldolgozásuk nem történt meg. A korábbi vizsgálatok legkevésbé a birtokadományozási naplókat érintették. Ez a forrástípus a hungarika-gyűjtésekből is általában kimaradt. A Magyar Nemzeti Levéltár mikrofilm-gyűjteményében a különböző külföldi levéltárakban fellelhető több száz kötetnyi forrásanyagból alig néhány naplót találhattunk meg 2014-ig. Az utóbbi évtizedben felerősödtek azok a törekvések, amelyek egy-egy témára építve a hódoltság egészét vizsgálják, vagy a keresztény oldal forrásainak nagyobb csoportjait felhasználva, vagy pedig az oszmán kataszteri iratok minél teljesebb körének feldolgozásával. A két forráscsoport párhuzamosan eddig csak nagyon ritkán került kiaknázásra, pedig a magyarországi kettős uralom következtében létrejött hódoltsági forrástöbblet, amely az Oszmán Birodalom balkáni régiójából teljesen hiányzik, óriási értéket képvisel. A Magyar Nemzeti Levéltár 2014 óta ad otthont a magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék oszmán kataszteri iratait feldolgozó K 108919 számú OTKA projektnek. A pályázatban résztvevő három oszmanista történész, Hegyi Klára (MTA BTK TTI), Sudár Balázs (MTA BTK TTI) és Sz. Simon Éva (MNL OL), valamint a történész-geográfus Demeter Gábor (MTA BTK TTI) azt tűzte ki célul, hogy összegyűjtse, adatbázisszerűen feldolgozza, ábrázolja és a komparatív vizsgálatok számára elérhetővé tegye a hódoltság oszmánli nyelven íródott összeírásait. A célzott alapkutatások során 341