LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Tudományos feltárás, forráskiadványok - Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása (2011-2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014) 183-261.

Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményénekfeldolgozása és digitalizálása

gallérozást pedig (party) per chevronnak, azaz szarufa általi osztásnak ismerik, és ott ezek nem tartoznak a mesteralakok közé.140 Úgy tűnik, az utóbbi álláspontra hajlott Varjú Elemér a Bárczay kézikönyvéről írt kiváló recenziójában, ahol a talán nem eléggé pontos, de pajzsosztás jellegét tekintve találó „ékvágás" kifejezést javasolta mindezekre, ám ez nem ment át a köztudatba.141

Voltak még egyéb címerelméleti érdekességek is az anyagban, ezekről rövidebben szólunk. A szakirodalom alapján a keresztek egyértelműen a mesteralakok közé soroltatnak, amelyek lényegüknél fogva síkbeliek, azonban, mivel előfordulnak egy-egy címerkép (ember, állat) kezében, vagy a sisakdíszben, háttér nélkül, tehát térbelien, plasztikusan ábrázolva,142 ezt az álláspontot felül kell bírálnunk, és megállapítanunk, hogy a kereszt alkalmazásától függően egyaránt lehet mesteralak és címerkép is.

A sisakfajták beazonosítása sem volt mindig egyszerű. A csőrsisak viszonylag egyszerűen felismerhető, igaz, voltak olyan esetek, amikor legömbölyítve ábrázolták, és ilyenkor nem olyan egyszerű felismerni. A nyílt sisakok két altípusát, a rácsos és a pántos sisakot a leírások nem különböztetik meg (általában a galea craticulata seu aperta megnevezést találjuk, amely mindkétféleképpen fordítható), de ha megnézzük a Némethi János részére adományozott címeren díszlő sisakot, egyértelművé válik, hogy mit is értünk rostélyos sisak alatt.143 A rostélyos sisak rácsát alkotó mind vízszintes, mind függőleges rácsok egyforma vastagságúak, míg a pántos sisakok esetében vagy csak függőlegesek vannak, vagy pedig sokkal vékonyabb, díszítő célzattal odafestett vízszintes rácsokat láthatunk a függőlegesek között.

Az adományozott címerek túlnyomó többségén - már amelyiken van sisak - pántos sisakot láthatunk, kisebb részükön csőrsisakot, és mindössze egy-egy példát találunk a már említett rostélyos sisakra, valamint a nem heraldikus huszársisakra144 és a nyitható zárt sisakra.145

Nehézségekbe ütköztünk olykor a címerfestmény címeren kívüli elemeinek, azaz a címerszőnyegen található dolgok leírásakor. Itt előfordultak különböző erények vagy egyéb tulajdonságok, esetleg elvont fogalmak - például az Erő, az Igazságosság, a Bölcsesség, a Remény vagy akár az Egyház - allegorikus ábrázolásai, uralkodók vagy szentek képi ábrázolásai.146 Ezeket sajnos nem mindig sikerült azonosítani.147

A másik, a címerszőnyegekkel kapcsolatos problémakört a kísérőcímerek szolgáltatják. Kérdés például, hogy a majd minden címerfestményen látható ural140 Woodcock-Robinson, 1990.56.; Parker, 1894.

141 Varjú, 1898. 82.

142 Pl. MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 986., 1040.

143 MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 880/a.

144 MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 435.

145 MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 200.

146 Allegóriák: pl. MNL OL R 64-1. tétel-No. 41., 65., 101., 103., 229., 314., 1015.; uralkodók ábrázolásai: pl. MNL OL R 64 -1. tétel - No. 111., 555., 587,695., 700., 774.; szentek: pl. MNL OL R 64 -1. tétel - No. 243., 269/a, 1044.

147 Ebben segítségünkre lehet Cesare Ripa nagybecsű ikonográfiái munkája: Ripa, 1997.

243