LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása (2011-2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014) 183-261.
Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása ben lévő pajzs alsó mezeje zöld helyett világosan kékkel, arannyal és vörössel harántosztott.128 Egy másik, a precíz ábrázolás hiánya okán sokszor szintén gondot okozó kérdés az ékek és az azokból keletkeztetett egyéb mesteralakok, a saruzás, süvegezés, gallérozás, illetve a sátor mibenléte és egymáshoz való viszonya. Kezdjük a jelenleg használatos szakirodalom alapján való meghatározásokkal. Az ék a pajzsmezőnek általában a felső vagy baloldali oldalának két pontjából kiinduló és a szemközti pajzsoldal közepén, vagy még előtte összeérő, és így háromszöget alkotó vonalak által határolt mesteralak. Ebből több is lehet egymás mellett, mint például a Somlyói Báthori-család címerében, ilyenkor persze a szemközti oldalnak nem a közepén találkoznak a vonalak. Ha a háromszög (ék) csúcsa elér a szemközti oldalig, akkor, ha alulról felfelé mutat (felfordított ék), akkor süvegezésről beszélünk,129 ilyenkor a kétoldalt maradó háromszögek alkotják a süvegezést, mint mesteralakot, és a középen lévő mező a pajzsmező kilátszó része. Ha a háromszög felülről lefelé mutat, akkor saruzott pajzsról beszélünk, amelyben a két oldalsó háromszög alkotja a mesteralakot, és szintén a középső rész a pajzsmező fedetlen része. Amennyiben a felfelé mutató háromszög két talppontja nem a pajzs két alsó sarkában, hanem feljebb, annak oldalain található, a csúcsa pedig nem éri el a pajzs tetejét, a jelenség neve: gallérozás,130 itt a felső mezőfél számít a mesteralaknak. Sátornak azt nevezik, amikor a felfelé mutató ékalak oldalai befelé íveltek (homorúak), amivel az a gond, hogy nincs meghatározva, hogy honnan indulnak és meddig érnek a háromszög oldalai, tehát a süvegezés vagy a gallérozás ívelt változatáról beszélünk-e. Még megjegyzendő, hogy amennyiben a két oldalsó háromszög alakú rész nem egyforma mázú, akkor nem mesteralakról, hanem ékre harmadolt mezőről beszél a szakirodalom.131 A pontatlan ábrázolás minden definíció ellenére olykor lehetetlenné teszi a pontos azonosítást: például a Thonauer Máténak adományozott címerről eldönthetetlen, hogy kék mezőben vörös süvegezést vagy vörös mezőben kék sátrat ábrázol. A szöveg szerint egyébként két részre osztott pajzsról van szó, ami tovább nehezíti a meghatározást.132 A magyar heraldikában olykor előfordul egy olyan pajzsosztási mód vagy mesteralak, amikor a pajzsmező felső két sarka van kis háromszögek alakjában levágva és más színben ábrázolva, tehát mintha egy csúcsával a pajzs tetejéig érő gallérozásról lenne szó. Aczél József címereslevele esetében a magyar szövegben az áll, hogy „a [kék] paizs feje jobbról-balról vörössel függönyözött", ami igen találó megnevezés erre a jelenségre.133 Mivel ezek oldalai általában íveltek, többnyire ezt is sátornak nevezik. A legfrissebb, kellően részletes összefoglaló munkában, Nyulásziné Straub Éva 2001-128 MNL OL R 64 -1. tétel - No. 114. 129 Pl. MNL OL R 64 -1. tétel - No. 461., 464. 130 MNL OL R 64 -1. tétel - No. 285. 131 Pl. MNL OL R 64 -1. tétel - No. 786/a. 132 MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 779. 133 MNL OL R 64 -1. tétel - No. 1024. 241
