LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Tudományos feltárás, forráskiadványok - 1905-1907-es tömegmozgalmakra vonatkozó iratok feltárása. • 1954.04.27 [86401-9-25/1954 LOK]

követelésével lopott fel és a közös, hadseregbeli magyar-ve zény^ti, nyelvet, magyar jelvényeket stb.-követelt. A 30 éve kormányzó - a "monarchiát vállán tartó" szabadéivá párt bomlása megindult, Apponyi csoport ja-kivonult a szabadelvű pártból és újból a "nemzeti pártojf', . lisza is'ovan alakított. Ebben a helyzetben lépett előtérbe Tisza István.az osztrák nagytőkével szorosan összefonódott magyar finánctőke és agrártőke exponense volt, a magyar uralkodóosztályok legagresszívebb imperialista csoportját képviselte. Gyűlölte a népet, még az olyan korlátozott demokratikus reformot mint az általános választójog, "nemzeti szerencsétlenségének tartott és még a nemzeti követelésekkel is élesen -szembefordult. Tisza az ellenzék brutális letörésére vállalkozott. 1904. november 18.-án pucsszerüen keresztülvitte a parlamentben a házszabály szigorítását /Lex Bániéi/, amellyel az ellenzék obstrukcióját akarta lehetetlenné tenni. Tisza parlamenti nyinje azonban az ellenzéket csak felbőszítette és a szabadelvű párt további bomlását vonta maga után.. Az ellenzék december 13.-án összetörte a Ház üléstermet, mire Tisza a parlamentet feloszlatta. Az ellenzéket eddig alkotó -48-as függetlenségi párthoz most már a szabadelvű pártból kivált több csoport:: And.rássyék, Apponyiék, Bánffy továbbá a klerikális néppárt csatlakozott, Létrejött az ellenzéki pártok szövetségéből alakult koalíció. Az ellenzéki pártok szövetsége alatt felsorakozott a középburzsoázia, a középbirtokosság és a nagybirtok egy részo is, az u.n. agráriusok, A koalició éppen ugy félt a 67-es alap megrendülésétől, amely a magyar uralkodóosztályok kiváltságait biztosította, mint ahogyan a monarchia legreakciósabb uralkodökörei, és éppen ugy rettegett a néptől, mint ahogyan Tisza István gyűlölte azt, A koalició liberális nemzeti követeléseket képviselt, bizonyos önálló magyar imperialista törekvéseket fejezett ki, de nem akarta a nemzeti, függetlenséget, nem akarta a demokratikus átalakulást,, Az 1901-3-as gazdasági válság következtében az ipari- termelés és fogyasztás mélyen az 1898-1899-es színvonal -alá esett. Súlyos kihatásai voltak az 1904. évi aszályos termésnek is, A hitelélet pangása, a növekvő munkanélküliség, a széles dolgozó tömegeknek egyre nagyobb elkeseredését és elégedetlenségét váltotta ki, A gazdasági válság és a politikai válság talaján a dolgozó tömegek ellenállása és aktivitása fokozódott, fellendült a munkásmozgalom. 1903rtől kezdve nagy munkanélküli tüntetések zajlanak le a fővárosban és egyre gyakoribbakká