LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása (2011-2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014) 183-261.
Mérleg az 1945 után kialakított Kisebb fondtöredékek című gyűjteményes állagokban őrizték. A Múzeumból átkerült gyűjtemény az Országos Levéltár őrizetében jelentősen megszaporodott, részben vásárlás vagy ajándékozás révén, részben pedig a tárgyi átrendezések következtében. Különösen sok címereslevél került ki az 1526 utáni gyűjtemény 1945 előtti növedékéből (R 225) és a Magyar Tudományos Akadémiától átvett iratok (R 274) anyagából. A legnagyobb átrendezésre 2009- ben került sor, amikor elvégeztük az P és R szekciók „profiltisztítását".20 Ekkor a fent említett gyűjteményes jellegű állagok és bizonyos P szekciós fondok felszámolásra kerültek, és címeresleveleiket az R 64 fond 1. tételében helyeztük el. Az R 64 állománya a rendezési munkák során közel 100 darab oklevéllel gyarapodott. Az MNL OL gyűjtőköri stratégiájának megfelelően a címereslevél-gyűjtemény mind a mai napig folyamatosan bővül, és az utóbbi időben főként iratvásárlás útján gyarapszik. A 2002 óta - amióta elektronikus feljegyzéseink vannak a gyarapodásról - eltelt majdnem tizenhárom év alatt összesen 120 darab eredeti címereslevéllel gyarapodott a gyűjtemény, ami évente átlagban több, mint 9 darabot jelent. Az egyik legjelentősebb magyar heraldikai gyűjtemény lévén, fontosnak tartjuk, hogy ismertessük az R 64 első két tételét, melyek között a következők szerint oszlik meg az iratanyag: Az első tételben az 1528 és 1918 közötti évekből 1080 darab eredeti adománylevél kapott helyet, és ezek közül több, mint 1030 darab eredeti címereslevél. Az oklevelek két nagy csoportra oszthatók, a magyar királyok (~78%) és az erdélyi fejedelmek (~22%) által kibocsátott adományokra. Mint ahogy a fond neve is mutatja (Hazai címereslevelek és nemesi iratok), nem csak címeresleveleket tartalmaz. A gyarapodások során bekerültek egyéb adománylevelek is, például erdélyi lófőség-adományok, manumissiók, kitüntetésadományok, címer nélküli rangemelések, névváltoztatási engedélyek, birtokadományok stb., sőt egyéb, a bekerüléskor az oklevelek mellékleteinek gondolt iratok is. Ezek a mellékletek igen változatosak: egyetemi diplomák, záloglevelek, tanúsítványok, periratok, családfák, kérvények, kinevezési okiratok, nemességigazolások, anyakönyvi kivonatok, egyetemi tanrendek, közgyűlési napirendi pontok, királyi körlevelek, családtörténeti feljegyzések, címerképek, birtokbaiktatási jelentések, magánlevelek stb. A nemességigazolások és folyamodványok egy részét már korábban áthelyezték a 2. tételbe, a másolatok közé. A tétel anyaga eredetileg még a múzeumból származó időrendben, napi dátum szerint nyert elhelyezést, de 2010 elején sorszámmal láttuk el a teljes első tételt. Ha egy numerusba több irat került, akkor alsorszámok jelzik a különálló iratokat, betűjellel pedig az egy iraton belüli átiratokat jelöltük. A címeresleveleket formai változatosságuk miatt szükségszerűen különböző tárolóeszközökben őrizzük. A két legnagyobb csoportot a hajtogatott lap formátumú és a könyv formátumú oklevelek, melyeket savmentes tékában, il20 Bővebben lásd a 6258/2009 OL sz. ügyiratban. 188
