LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Erős Krisztina: Közkinccsé lett családi ereklyék. Levéltári Szemle, 68. (2018) 2. 91-97.
96 Levéltári Szemle 68. évf . a családfő katonai szolgálata a család életébe, illetve nyomon követhetjük az 1945 után a mezőgazdaságban bekövetkezett nagy horderejű változásokat. Szintén a kiállításban kapott helyett dr. Dér Ferenc keszthelyi ügyvéd jogi egyetemi leckekönyve és ügyvédi igazolványa az 1960-as évekből. Dér Ferenc Letenyén született 1907-ben, majd Keszthelyen lett az ügyvédi munkaközösség vezetője, és jelentős szerepet játszott a város közéletében. A zalaegerszegi Horváth Imréné ajándékozása révén kerültek intézményünkbe édesapja, Büki Sándor iratai, fényképei. Büki Sándor 1925-ben szerzett cipészsegédi bizonyítványt. Ennek, a Zalaegerszegi Ipartestület által kiadott segédlevélnek az érdekessége, hogy fejlécén Zalaegerszeg látképe látható. Horváth Imréné visszaemlékezéséből az is kiderül, hogy édesapját 1942-ben Závodszky István századába (a 17/III. zászlóalj géppuskás századába) osztották be és a Don-kanyarba vezényelték. Ugyanitt olvashatunk az 1956-os zalaegerszegi eseményekről és az azt követő bírósági eljárásról is. Büki Sándor átadott dokumentumai között szerepel II. osztályú altisztté való kinevezési okmánya, MSZDP-MKP pártigazolványa, valamint több, a második világháború időszakából származó fényképe. Intézményünk régi, jól ismert kutatója, Csath Béla vasokleveles bányamérnök levéltárunknak ajándékozott családi fotói Zalaegerszeg két világháború közötti életébe engednek bepillantást. Édesapját, Csath Ferenc pénzügyi fogalmazót 1932-ben helyezték Tapolcáról Zalaegerszegre, ahol 1945-ben már pénzügyi tanácsosként dolgozott. Csath Ferenc a fényképek tanúsága szerint a település politikai elitjéhez tartozott. A családi fotók többsége a harmincasnegyvenes években készült. Főként a Csath testvérek iskolai éveit mutatják be, de az óvodai csoportokról, iskolai színdarabokról, a Zala folyó partján fürdőző gyerekekről, vagy az épülő, felállványozott református templomról készített felvételek alapján bepillantást nyerhetünk a korabeli Zalaegerszeg társadalmi életébe is. Az alapvetően időrendben összeállított kamara-kiállítást Zóka Gyula fényképei zárták. A neves zalaegerszegi fotográfus az 1970-es években a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott, mint vállalati fotós. Feladata volt az építőipari cég munkásságának, eredményeinek és életének bemutatása. A fényképek körülbelül tíz évet ölelnek fel, azt az időszakot, mikor a kezdeti alacsony színvonal és döntően kézi munka után jelentősen emelkedett a vállalat termelése. A ZÁÉV egyeduralkodó lett a megye építőiparában, új lakásépítési technológiát vezettek be – a francia alagútzsalus technikát – amivel országos elismertséget szereztek. A csúcsidőszakban mintegy négyezer főt foglal-HÍREK
