LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Szőts Zoltán Oszkár: "Nyomot hagytak: Évszázadok-Személyiségek-Aláírások". A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára kiállítása. Levéltári Közlemények, 87. (2016) 305-
i „Nyomot hagytak: Évszázadok - Személyiségek - Aláírások” badságharc kerül sorra, amelynek előtörténetébe kapunk betekintést Hegedűs András, Ács Lajos és Mekis József Nagy Imrének írt, önbírálatra felszólító levelével, valamint Nagy Imre miniszterelnök haladékot és tisztsége alóli ismételt felmentését kérő válaszával. A következő korszak a Kádár-éra vége, melyet jól fémjelez Kádár János saját kezű levélfogalmazványa Mihail Szergejevics Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának a peresztrojka (átstrukturálás) politikájával kapcsolatban. Zárásként a rendszerváltás időszaka kerül terítékre, egyrészt II. János Pál pápa válaszlevelével Straub F. Brúnóhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez a magyarországi hivatalos látogatásra való meghívás elfogadásáról, másrészt a Magyar Köztársaság Kormányának Borisz Jelcint támogató nyilatkozatával. A kiállítás második lába az erős vizualitás. A látogató a belépéskor azonnal óriási panorámaképpel találja szembe magát, amely folyamatosan változik. A vetítés a húsz aláírást, a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat és fotókat váltogatja. Időtartama körülbelül 23 perc, lejátszása folyamatos. A vizuális hatást a vetítés mellett a falra kihelyezett arcképcsarnok erősíti, ezen az aláírók arcmásai mellett a korszak jelentős alakjainak portréi is megjelennek. A harmadik láb a kihelyezett informatikai eszközöké, amelyek segítségével a látogató videoklipeket nézhet. Mind a húsz témához tartozik egy-egy hat-hét perces klip, amely az adott dokumentumokat tágabb kontextusba helyezi, hogy jobban érthetővé váljon a kiemelt személy történeti szerepe. A filmek kétnyelvűek, angolul és magyarul is megtekinthetők, fejhallgatóval meghallgathatók. A második és a harmadik láb különösen fontos a muzeális anyag közvetítésében. A rendezők jó érzékkel ismerték fel, hogy a 21. században a dokumentumok bemutatása önmagában kevés. Ezeket kontextusba kell helyezni, vizuális világot kell melléjük teremteni, és a modern informatika eszközeinek használatával a tárlatot interaktívvá kell tenni. A látogatottsági adatok visszaigazolták a szervezők elképzelését. Csak ajánlani tudom a közeljövőben rendezendő levéltári kiállítások kurátorainak, hogy tanulmányozzák e tárlat megvalósítását, s az itt megismert elemeket használják fel, építsék be munkájukba. Szőts Zoltán Oszkár 307
