LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Bakos Katalin: A magyar tervezőgrafika kezdetei: üzleti nyomtatványok kiállítása az Országos Levéltárban. • 1999. [LSZ 1999/3. 69-74. p.]

gyár könyvművészet megvalósításán. A historizmus túldekorált formáinak letisztítására a legnemesebb, reneszánsz és klasszicista hagyományhoz nyúltak, majd az egyidejű német nyomdai mintakönyvekből válogattak könyvdíszeket, keretező motívumokat saját mintakönyvekhez, végül magukhoz vonzották a legtehetségesebb magyar tervezőket immár saját, a magyar hagyományokat a modern törekvésekkel egyesítő, míves stílus kialakítására: a Kner nyomdának dolgozott Geiger Richárd (akinek itt Glóbus nyomda fejlécét láthatjuk), Kozma Lajos, Csabai Ékes Lajos, Divéky József, Berény Róbert. Kner Albert és Erzsébet képviselték a családban a tervezéstörténetnek az itt bemutatott, a konstruktivizmus iskoláját megjárt fáziást. Újító tevékenységét a nyomda éppen az akcidenciák, az alkalmi nyomtatványok igényes tervezésével kezdte, mivel Kner Izidor 1882-ben alapított nyomdájának eredeti profilja hivatalos nyomtatványok kiadása volt. Egyik első akciója az esztétikai színvonal emelésére pályázatok meghirdetése volt báli meghívók művészi tervezésére (1904-1909). Eltelt azonban néhány év, amíg Akadémián képzett művészek vállalkoztak a tervezés feladatára. A szakirányú képzés funkcióját az Iparművészeti Iskola vállalta, ahol azonban csak 1910-től oktattak grafikai tervezést. Az esztétikailag igényes és az egyetemes művészeti fejlődéssel lépést tartó tervezés műhelyei a kiadók voltak (ekkoriban egyúttal nyomdák is), illetve a művészeti folyóiratok. A folyóiratok közül a kiállításon a Nyugat címlapját láthatjuk Falus Elek tipográfiájával és a Mikes Kelemen emblémával, mely Beck Ö. Fülöp 1908-as emlékérmének grafikai változata. Falus a Nyugat által publikált könyveknek is gyakran tervezett címlapokat, dús virágornamentikával, egyénien értelmezett szecessziós formában. A Nyugat címlapjának autentikus formát tudott adni az a mester, aki követte a klasszikus hagyomány arányait, kiegyensúlyozottságát, mértékletességét, mégis leheletnyi aszimmetriával, fanyar finomsággal már új harmóniákat keresett. A gyárak nyomtatványai mellett a kiállítás jól szemlélteti a nyomdáknak, mint szellemi műhelyeknek a működését, mikor bemutatja a Rigler József Ede, Kellner és Mohrlüder, az Athenaeum, a Légrády Nyomda, a Franklin Társulat és a Grafikai Intézet levélpapírjait. A Kellner és Mohrlüder fejléce a historizmus szellemét viszi tovább jelmezes puttóival. Ikonográfiái újdonsága csak annyi, hogy ezek nem pajzsot hordoznak, mint történeti elődeik, hanem a nyomda elnyert díjait jelképező érmeket, melyek egyébként általában a fejléc képi ábrázolásától függetlenül jelentkeznek, ahogy azt a kiállítás többi tárgya mutatja. A Glóbus nyomda Geiger Richárdot kérte fel művészi programjának szemléltetésére, aki szecessziós körvonalú figurákkal a kőnyomtatás allegóriáját rajzolja meg. Ide kívánkozik Thék Ede bútor- és zongoragyárának levélpapírja is, mely az új keletű, modern munkásfigurát teszi emelkedett motívummá, alakjába belesűrítve a „munka nemesít" gondolatot, amit felirat erősít meg. Tanulságos kontrasztot képez egy másik tárlóban Borovitz Manó Műkő- és Cementáru Gyár Szobrászati és Papírmaschet Készítő Műtermének levélpapírja, melynek ábrája ókori kőfaragó jelenetre emlékeztet. A megrendelő naiv módon antik hagyományokban keres hasonlatot a maga jellemzésére, pedig már igen modern anyagokkal is dolgozik. A Thék-nyomtatvány kortárs, valóságos munkástípusokra alapozott, méltóságteljes figurája állandó elemévé vált a gazdasági vásárok plakátjainak és egyéb hirdetéseinek, majd a szociáldemokrata mozgalom kiadványainak is. Joggal dolgozza bele a grafikus a fejlécbe a munkásfigura és az asztalosmesterség szerszámai mellé a művészeteket szimbolizáló hármas pajzs emblémát, hiszen Thék Ede bútortervezői és gyártói tevékenysége az iparművészet fellendülését szolgálta, és a cég hirdette meg az első nagyszabású plakátpályázatot is, saját hírnevével együtt növelve a grafika presztízsét. A Thék vállalat büszkesége a hazai ipar és művészet fejlesztésében 73