LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Horváth M. Ferenc: Kiállítások a váci fióklevéltárban. • 1995. [LSZ 1995/1. 109-110. p.]

tárjuk a többféle célból készült kéziratos és néhány esetben nyomtatott térképeket a 18. századtól az 1960-as évek elejéig, a nagyrészt 1959 és 1962 között lezajló tsz-földek táblásításáig, továbbá a községrendezési tervek és térképek elkészültéig. Amikor rendelkezésünkre állt forrás, mellékeltük a földmérés során keletkezett egyéb iratfajtákat is: földmérői feljegyzéseket, telekkönyvet, dűlő-, utcanév- és házjegyzékeket, kataszteri birtokívet vagy egy, a földmérő eszközök hivatali átadás-átvétele alkalmából felvett leltárt. A kiállítás nyitó tablóján rövid áttekintést adtunk a térképkészítés egyetemes történetéről és az első kiváló magyar térképészekről. A bemutatott térképek sorában talán a legnagyobb sikerük a gyönyörűen, aprólékos gonddal megrajzolt úrbéri térképeknek volt. Kataszteri térképeket a múlt század 60-as éveitől kezdve a volt Hont megyebeli szobi járás községeiről tudtunk kiállítani, továbbá az 1880-as évekből származó színezett kataszteri térképszelvényeket. A következő tablókon az 1945 utáni földosztással, földrendezéssel, a földek tagosításával (táblásításával) és a termelőszövetkezetek 1956 utáni újjászervezésével kapcsolatos területmódosításokat ábrázoló térképeket állítottuk ki. A kiállítás befejező részében — eltérve az eddigi viszonylag szoros időrendiségtől — témánként csoportosítva emeltünk ki néhány térképet. A közigazgatási földabroszok sorában tablóra került az e régióban külön érdeklődésre számító Hont, Pest-Pilis-Solt, Nógrád-Hont- és Bars-Hont megyei, néhány városi és községi — egy-két kivétellel mind nyomtatott — térkép. A katonai térképek közül a Vác és környékét megjelenítő ábrázolásokat tettük ki közszemlére az 1880-as évtől kezdődően. S ízelítőt adtunk még a 18—19. századi egyházi, a 19. és 20. századi vízrajzi, valamint az 1950-es évek végén készített színezett községrendezési térképekből. A Szó elszáll... c. időszaki kamarakiállítás hat tárlójában a feudális korszak legjellemzőbb, legfontosabb és nem utolsósorban mutatós forrástípusait állítottuk ki: egy-két középkori (köztük egy közjegyzői) oklevelet, címeres levelet, összeírásokat, protocollumokat és céhes remeket (ács tervrajzot). A felújított Váci évszázadok című állandó kiállítás a város utolsó négyszáz éve történetére vonatkozó iratokból ad válogatást. Célunk az volt, hogy a rendelkezésünkre álló írott történeti források segítségével láttassuk az e városra jellemző főbb fejlődési mozzanatokat, a 16. század utolsó harmadától az „ötvenes" évek végéig, 1956-tal bezáróan. A rendezési elv az időrend volt, amit azonban kisebb tematikai egységek bontanak meg. A török és a kuruc kor forrásai után a 18—19. századi (1848-ig) városi közigazgatásra, a város soknemzetiségű és vallású lakosságára, a mindennapokra, a céhekre, az oskolákra, iskolákra és kisdedóvóra vonatkozó iratok következnek. Külön tárlóban láthatók a váci 1848/49-es eseményekkel összefüggő iratok. A következő tárlók már a polgári korszak közigazgatásával, a vállalkozásokkal, a városi építkezésekkel, a hétköznapokkal, a váci születésű vagy Váchoz valamilyen formában kötődő személyiségekkel, továbbá a világháborúkkal, az „ötvenes évek"-kel és 1956-tal foglalkoznak. A dohányzóhelyiségben két-két tárlóban mutatjuk be az iratkezelés és az irattározás segédeszközeit, illetve a levéltár épületének történetét. A május 20-tól látogatható kiállításainkat eddig kb. 1500-an nézték meg. Számítva a nagyobb érdeklődésre, egy 20 oldalas —• „házilagos" készítésű — képes ismertető füzetet is kiadtunk a váci levéltárról. Horváth M. Ferenc 110