LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Sáry Frigyes: Levéltári források az ELTE jubileumi kiállításán. • 1985. [LSZ 1985/3. 100-101. p.]

Levéltári terminológiai tanácskozás Budapesten Május 8—10. között Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban tanácskoztak a szocialista országok levéltári terminológiai szakértői. A tanácskozás napirendjén a szocialista országok jelenkori levéltári terminológiai szótárának második kötete szerepelt. A szótár készítése, amelyet a Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága mellett működő szakértői csoport koordinál, része a szocialista országok közös, hosszú távú levéltártudományi kutatási programjának. A mostani tanácskozáson a szakértők véglegesítették a második kötet szóanyagát és a definíciók szövegét. Hátravan még a kötet szerkesztése, amit a többi résztvevő országok esetleges további észrevételeinek figyelembevételével a szovjet szakértői csoport fog elvégezni. A kötet előreláthatólag 1986-ban jelenik meg, a szovjet fél gondozásában. Mint ismeretes, a szótár első kötete 1982-ben jelent meg. A Szovjetunió határain kívül szerzői és egyéb tiszteletpéldányok, valamint kiadványcsere útján szerezhető be, és megállapodás szerint a többi szocialista országban az illetékes levéltári szervek maguk döntik el, hogy a további terjesztést milyen módon kívánják megoldani. Tekintettel a tizenegynyelvű — egyébként orosz betűrendben szerkesztett és a definíciókat is orosz nyelven tartalmazó — szótár tudományos és gyakorlati jelentőségére, nemkülönben az iránta máris megmutatkozó széles körű érdeklődésre, döntés született a szótár egy kötetbe szerkesztett magyar változatának kiadásáról, amely a tervek szerint 1986 elején jelenik meg. Buzási János Levéltári források az ELTE jubileumi kiállításán A Budapesti Történeti Múzeumban 1985. május 14-én nyílt meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem fennállásának 350. évfordulójára rendezett egyetemtörténeti kiállítás. A legrégibb hazai felsőoktatási intézményünk történetét bemutató kiállításon, amelynek anyagát 32 szervezeti egység szolgáltatta, számos érdekes és értékes levéltári forrással is találkozhatunk. Alább néhány sorban az ELTE Egyetemi Levéltár tulajdonában levő iratok és dokumentumok közül emelek ki egypárat. Ilyen például az a bölcsészkari dékáni napló (Diarium), amely az 1773—1837 közti időszakot öleli fel. Ez a kéziratos kötet azért is figyelemreméltó, mivel e korból a bölcsészkar, illetve az egyetem történetére vonatkozó iratanyag alig maradt fönn. Hasonló érdeklődésre tarthat számot a „Liber Aureus", a Jog- és Államtudományi Kar aranykönyve, az 1881/82-es tanévtől az 1885/36-os tanévig. E kötet, amelynek most került elő a XVIII. század végét, 100