LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Bendefy László: A magyarországi földmérés története egy kiállítás tükrében. • 1976. [LSZ 1976/2–3. 247-253. p.]
A XVIII. században a múlt századi földmérői és térképirői tevékenységbe az I. és II. katonai felvétel, valamint a II. József elrendelte kataszteri felmérés teremt szoros kapcsolatot. Mindegyiket néhány szépen kidolgozott térképlap képviselte a kiállitáson. A nagy ritkaságnak számitő utóbbit Kis- és Nagy-Ar lapjai. Az 1820 táján dolgozó Asbóth Mihály óbudai városi mérnöknek a Duna-kanyarról készitett mappáján Eékásmegyer birtokviszonyait szemlélhettük. A térképen Asbóth a háromszögelési irányokat is berajzolta, sőt a szögek kiegyenlitett értékeit is (táblázatba foglalva) feltüntette. Lichtenstern József báró mérnöknek a századforduló táján készült magyarországi megye-térképei általában ismertek. A kiállitáson látott, 1790-1805 körül készült Galicia-tér képét azonban Fodor Ferenc gazdag anyagú müvei sem emiitik. A szép kivitelű szinezett metszeten egy mérő-asztalfelvételi jelenetet is megörökítette rézmetsző: a magyar Berken János. Meliorációs célzattal készült az if j. Tessedik Sámuel geometrának Vay Miklós királyi biztos által kiadott térképe a Fehér-Körös posványos árterületéről. Karács Ferenc metszette rézbe, 1815-ben. Nagyon gondos szinezéssel jelent meg. Hasonlóképpen talajjavitási célzatú Kun Istvánnak a Kecskemét és Kiskörös közötti pusztáról készitett a talajviszonyokat részletesen feltüntető, 1831. évi térképe. Marsigli L. Ferdinánd , Huszár Mátyás és Vásárhelyi Pál közismert vizrajzi térképeivel részletesen foglalkozni e helyütt nem indokolt. De szólnunk kell Bogovich Károly 1821. évi részletes Bodrog-felméréséről, amely a múlt század húszas éveinek térképei sorában Huszár Mátyás klasszikusan szép és pontos, részletes és minden vonatkozásában megbizható vizrajzi felméréseivel egyenrangúnak mondható. Bogovich térképei a kidolgozás stilusat illetően élesen elütnek a Huszár -féle felvételek lapjaitól; de szinezésükkel, áttekinthető jelrajzukkal és jól megválasztott méretarányukkal a kor legjobb térképei közé tartoznak. Ebben a csoportban találkoztunk Weisz István mérnöknek 14 lapból álló, 1856 és 1866 között három különböző kiadásban is megjelent Tisza-völgyi térképével. (Legismertebb a 4 lapból álló 1866. évi kiadása.) Századunkat a tematikus térképek gazdag válogatása képviseli. Ez a csoport időrendben néhány XVIII. századi térképpel kezdődik. így Boscovic Roger József horvát csillagász a pápai államban 1750 és 1753 között végrehajtott fokmérésének a pápához szóló jelentésével, s az ehhez tartozó térképpel. Ezt követi Vásárhelyi Pál nak 1843. évi "Esetmérési térképe", amely már az Adriára vonatkoztatott magasságokat tünteti fel bécsi ölmértékü rendszerben. Ezeket néhány jeles vizrajzi térkép követi, mint például Kiss József Duna-térképe, Beszédes Józsefn ek a Tisza- és a Körösök átmetszéséről készitett térképei és tervei; az Institutum Geometriáimban készitett legelső szinvonalas térképek néhány lapja, majd csatornaépítésekkel kapcsolatos mappák és légi térképek. Kivitelben hasonlóak ezekhez a vasútépítésekkel kapcsolatos tervek és térképek. Az úrbéri telekmegváltásról intézkedő törvény életbeléptével százával készültek az itt is (néhány szép példánnyal) bemutatott úrbéri térképek. Feltűnést keltett közöttük Zalaszentörzsébetnek 1846-ból keltezett konkrétuális helységtérképe. A mezőgazdasági vonatkozású térképek között őszinte érdeklődést keltett Georg Wébernek az esztergomi birtokról készitett vadászati térképe. Hasonlóképpen első ízben kerültek közszemlére a Mezőgazdasági Múzeum szőlőmivelési térképei. 251
