LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Oltvai Ferenc: Kiállítás Földeákon a község áttelepítésének 125. évfordulója alkalmából. • 1972. [LSZ 1972/3. 161-164. p.]

161 születési házassági halotl 1829 1829 1829 --1830 1831 -1831 1850 1850 _ -1851 Battonya ref. 1 2 3 Csanádalbert ág. h. ev. 1 2 3 1852 1852 A raktári jegyzék összesitőjéből kitűnik, hogy a Csanád megyei egyházi anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye 56 hitfelekezetre tartalmaz anyagot és a raktári egységek száma 1694 darab. A helységek névsor rendjében rendezett füzeteket és köteteket csomókba kötöttük. A csomók feliratain feltüntettük az adatokat: pl. IV. B. 419. pitvarosi ág.h.ev. egyház 1836-1850. 1-18 tsz. Megjegyezzük, a fond mind a feudális mind a polgári kori (IV. A és B.) iratcsoportokban nyilván van tartva. A terjedelem feltüntetése azonban csak a polgári kori fondoknál van feljegyezve. A raktári jegyzékekben és a csomók feliratain következetesen csak a polgári kori fond törzsszámát tüntettük fel. OLTVAI FERENC: Kiállítás Földeákon a község áttelepítésének 125. évfordulója alkalmából Földeákot, az 1950-ben megszűnt Csanád, ma Csongrád megye községét 1845. május 25-én és 31-én a Tisza és a Maros árja elpusztította. A Návay-család birtokát képező községnek akkor 2- 000 lakosa volt. A község eddig is sokat szenvedett a gyakran megismétlődő áradásoktól. Most azonban, amikor a hazánk túlnyomó része rombadölt, a község vezetői elérkezettnek látták az időt,hogy tegyenek valamit. Ha újból felépitik házaikat a régi portákon, ismét pusztulás vár reájuk. Vagy más helyre költöznek, vagy megy, ki merre lát. Más kérdés nem volt! Tudatában voltak a helyzetnek a földesurak is. Ha elősegítik az uj helyre való átköltözést, bitositják maguknak a jobbágyaik szolgáltatásait. Az átköltözést szorgalmazta a nemesi megye is. Neki is a biztos helyen élő község volt az érdeke. Éppen ezért, a Návayakkal való tárgyalást az uj helyre történő átköltözés érdekében, amennyire csak módjában állott, támogatta. A község vezetői jól ismerték a határt; az ártéren kivüli magaslatokat kérték, amelyek még a család birtokában álltak. Az átköltözés iránti tárgyalások egy évig elhúzódtak, végül is 1846. március 7-én megkötötték az egyezséget. A több birtokrészen, egymástól függetlenül gazdálkodó családtagok egyike, Návay Károly átengedte birtokrészét, cserébe. Éppen annyit adott át, amennyit kapott. Az uj falu központja, a mai főtér a földesúr kertjére jutott. Innen a fákat is át kellett telepíteni a régi falu egyik részére, ahol a földesúr kialakította uj birtokközpontját, kastélyát és a majort. A megegyezés terhes volt: a lakosoknak kellett felépíteni téglából a templomot, a paplakot, az iskolát, a tanítói és a harangozói lakot, a községházát.