LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Oltvai Ferenc: Kiállítás Mezőkovácsháza község dokumentumaiból. • 1965. [LSZ 1965/3. 135-138. p.]
- 137 -századon át azért ostromolták a nemesi megyén keresztül a főkormányszékeket, hogy kincstári pusztára kerüljenek. Ugy gondolták, hogy ott végleges lesz a telepük. A kincstári pusztákon megtelepült, fel vak lakói pedig arra törekedtek,- hogy telepük úrbéres, azaz valóságos község lehessen. Az úrbéres jobbágyot ugyanis alapos indok nélkül nem lehetett a neki használatba átadott földjéről elűzni* A kovácsháziaknak nem sikerült 1848 el$tt úrbéres községgé válniok, amiként a többi kertésztelep sem érte el azt a törekvését, hogy urbéresitsék a falvaikat* A kovácsháziak abban voltak szerencsések, hogy amikor 1848 ^nyarán Kossuthoz, mint pénzügyminiszterhez fordultak azért, hogy szabaditsa meg őket Bittóéktól, a főbérlöktől, Kossuth ugy döntött, hogy a továbbiakban a kincstár közvetlenül szerződjék a kovácsházi kertészekkel:. Mindezt az a tény tette lehetővé, hogy a kovácsháziak is azt gondolták, miként a zsellérek általában, hogy az áprilisi törvények reájuk is vonatkoznak, ők is felszabadultak és a föld szabad használatába jutottak,amivel'együtt járt az is, hogy megszűntek a földesúri terhek. 1871-től több törvényt alkottak a megváltásra, amikor pedig az egyes részleteket a telepesek nem tudták fizetnip azok értékét folytonosan valorizálták. Volt olyan község is, miként Kovácshaza, amelyiknek 1950-ben telt volna le a megváltásból eredő tartozása. Időközben megtörtént á felszabadulás és annak nyomán a földosztás. Valójában akkor jutottak a föld elidegeníthetetlen birtoklásába. A megoldatlan földkérdés a társadalmi viszonyokat lényegében befolyásoló fő tényező volt. E tájék forradalmi mozgalmai az agrárszocialista mozgalmak időszakában és 1919-ben érték -el tetőpontjukat. Amint a kiállított iratokból látható volt, a 25 éves ellenforradalmi időszak sem szűkölködött eseményekben- A nyomor Írásos emlékei tanúskodnak erről. Kiállításunk anyagát a szűk helyhez kellett szabnunk és a községi és megyei önkormányzati és államigazgatási szervek anyagából a leglényegesebbet kellett kiválogatnunk. • • • • • • A 6 tablón 50 dokumentumot állitottunk ki - a szerény keretek között mégis korszerűnek mondható eszközökkel. Az első tablén a megtelepülést bemutató 1813. évi szerződést, az 1815. évi adóösszeirást, az 1814. évből a nemesi megye által a kovácsháziak helyzetének megismerésére, kiküldött bizottság jelentését, az első években a fobérlők elleni panaszos beadványokat, a megyéhez az adó elengedése céljából előterjesztett kérelmeket helyeztük el. A második tablón 1820-ból elköltözés! szándékukat, tartozásaiknak ^ fobérlők általi felemelését, a Nyomás bérbevételi szerződését, az 1-831. évi kolerajárvány alkalmával elhaltak listáit, a községi ház-