LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - K. Móra Magda: Kiállítás Székesfehérvár kereskedelmének XIX. századbeli fejlődéséről. • 1965. [LSZ 1965/1–2. 259-261. p.]

- 260 -folytatott harcával foglalkoztunk a jegyzőkönyvek szószerinti idéze» teit mellékelve, vagy a számlakép mellé helyezve az eredeti jegyzökönyvet. A szószerinti idézetek tömörségét és nehézkességét rövid és világos magyarázó szövegekkel igyekeztünk feloldani. Az apró adatok túlmutattak önmagukon és egy-egy névhez kapcsolódó aktualitásukon. Mig a Sopron megyéből származó Paulus Flits Fia a számla reklámképén jelzi, hogy a "zum Rothen Herz" cimzett üzlet " gegründet 1795"i az 1800-as években már a "Vörös Szivhez" cimzett üzletházának kiválóságát hirdeti Flits Pál Fia. íme a reformkori Fehérvár magyarosodása egy családon belül. A Fejér megyét különösen sújtó országos kolerajárvány az életben maradottak életében is nyomot hagy. Schaller Pál szappanyos legény pl. nagyon nehezen nyeri el a céhbe való felvételét "mert vándorló üdéjéből három hónapok hibáznak, amint a vándorló könyvébe irt számos vizák mutatják, a múlt esztendőben uralkodott epemirigy gátolta," /1832. évi Prot. 1130 sz. bej,/ Schaller Pál "mesteri jus" és polgárjog elnyeréséért folytatott harcának végig kisérésén keresztül azt is bemutattuk, hogy a fehérvári szappanos céh milyen féltékenyen vigyázott, hogy a mesterek száma ne növekedjék. Schaller Pál csak ugy kap iparengedélyt, ha Gresch Pál szappanosmester "mesterségének üzéséről az ő kedvéért végképpen lemond." A céhek a XIX. században má.r nem lenditői, hanem gátlói az ipari és kereskedelmi fejlődésnek. Az 1831. évi Prot. 562. sz. bejegyzése szerint "Ibi Miklós ur úgymint a Városi Kereskedő Társaságnak elöljárója Müller Ferencet a Tanács elébe állitván jelentette, hogy azt a Társaság kereskedőnek bevette és a kereskedők számába bé is iktatta légyen." A Kereskedő Társaság szerepén és tekintélyén kivül a bejegyzést tovább idézve bemutatjuk, hogy milyen összeget kellett letennie a felesketett városi polgárnak az 1830-as években és milyen adományokat vártak el tőle. Ezek a kötelező adományok viszont a városi intézetek és épitkezések helyzetére és a város aktuális gazdasági problémáira utalnak.