LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Maksay Ferenc–Sashegyi Oszkár: Kiállítás az agrártörténet levéltári forrásaiból. • 1964. [LSZ 1964/1–2. 81-103. p.]

ÍOC r 3. Csiki László keszthelyi gazdasági akadémiai tanár jelentése a földmivelésügyi miniszterhez a nádasdi, felsőiregi és a léki uradalmakban használt silókról. 1928 nov. 26. O.L. K 184. 1928 - 11 - 110457 4. A Földmivelésügyi Minisztériumban készitett statisztikai kimutatás az országban levő méhtenyésztők számáról és a termelt méz mennyiségéről az 1926. és 1927.években. O.L. K 184. 1929 - 52 - 72630 5. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara felirata a földmivelésügyi minisztériumhoz a mezőgazdasági hitelkérdés megoldása érdekében. 1924 szeptember 12. O.L. K 184. 1924 - 41 - 40112/43452/ 6„ A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének felterjesztése a földmivelésügyi miniszterhez a magyarországi borértékesítés válságáról. 1926 március 19. O.L. K 184. 1926 - 43 - 4636 7. A Tolna megyei gazdasági felügyelőség jelentése a földmivelésügyi miniszternek a tenyészállatoknak a kijelölt "kiüritési zónába" való s zállitás ár ól. 1944 nov .21. O.L. K 184. 1944 - 14 - 214789 A szocialista mezőgazdaság írásbelisége 1945 után A felszabadulás a magyar népnek megadta a lehetőséget arra, hogy a rég óhajtott földreformot végrehajtsa és ezzel megteremtse az egészséges gazdasági-társadalmi fejlődés alapvető feltételét, majd a szocialista mezőgazdaság megszervezésének útjára léphessen. A földreform után kialakult hely° zetben a kisparaszti gazdaságok termelésének racionálissá tétele vált a legfőbb problémává s ennek kielégitő megoldása csakis szövetkezeti alapon volt lehetséges. A szocialista átalakulás teremtette meg az alapot a mezőgazdasági termelés tudományos irányítására az ország egész területén. Ez emelte fel egyben az egész mezőgazdasági termelést az Írásbeliség színvonalára. Míg a kisparaszti üzemek gazdálkodásának történetére csak másodlagos forrásaink vannak, a termelőszövetkezetek maguk is fondokat hoznak létre s