LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Trócsányi Zsolt: Az országos Rákóczi-emlékkiállítás. • 1953. [LH 1953/2-4 19-26. p.]
vártuk a kiállitástól- tulajdonképeni hadieseményről összesen két irat számol be /eltekintve a kuruc főtisztek leveleitől/s az egyik - labanc foihrás - a nagyszombati csatavesztésről; a másik - szintén labanc forrás - Bottyán és Qcskay Sopron el~ leni támadásáról. A "kuruc egyoldalúság" ellen, ugylatszik, a labane egyoldalúságot találták a legjobb védekezésnek. S találnánk ennél még bántóbb eseteket is. Az anyag magyarázó szövegei pontosan ugyanazt a képet mutatják, amit az összeválogatás: "tárgyilagos", nyilván nem tudós szófukarságból szűkszavú magyarázatok, amelyek gyakran egészen pontosan követik a labanc terminológiát - annál ke^esbbé a kurucot. /Isten őrizz! - hiszen az éreztette volna a szabadságharc igazi jellegét!/ De talán nem is az a legjellemzőbb erre a kiállitásra, hogy mit mutatott be, hanem hogy mit hallgatott el. Hol találunk itt bármit is a nagy kuruc szabadságharcot megelőző évtizedes harcokról? Találunk-e egyetlen dokumentumot is a tiszaháti felkelésre? Van-e nyoma az iratanyagban a szabadságharc olyan főkérdései illusztrálásának, mint a nemzeti egység megteremtése és szétbomlása, a parasztság részvétele a szabadságharcbán, lákóczi államszervező tevékenysége, stbo? Ml került a nézők elé nyolc esztendő dicsőséges har -eának gazdag anyagából? Értékes és keveset érő tárgyakból, könyvekből, iratokból alakitott zsibvásár;-alkalmas arra, hogy elfedje a néző elől a szabadságharc igazi örökségét. Igazf a Horthy-korszak uralkodó osztályának egyes körei már kezdettől azzal próbálkoztak hogy ki is sajátitsák a fejedelem örökségét s a német fasisztákhoz hasonlóan, a saját őseikké nyilvánitsák a kuruc szabadságharc hőseit. Zichy grófék, előkelően, csak elhallgatni akarták az örökséget. Külön meg kell emlékeznünk az akkori Országos Levéltár felelősségéről a kiállitás ilyen megrendezéseben. Az akkori Országos Levéltár láthatólag semmiféle komoly előkészületet nem tett a Rákóczi-jubileum ünneplésére, így aztán a szabadságharc iratanyagának legnagyobb része továbbra is nehezen hozzáférhető maradt. lem is került ki más az Országos Levéltár anyagából a kiállitásra, mint a Rákóczi-Aspremont-levéltár egyes iratai - s hat darab irat az Országos Levéltár més állagaiból.Hogy a bölcseség be legyen tetőzve, a kiállitás munkálataiban való részvétellel olyan valakit biztak meg, akit az predesztinált ennek a feladatnak megoldására, hogy kutatási területe - az 1526 előtti településtörténet és történelmi földrajz volt. "Mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki" -mondia a német közmondás. - Irtsd Zichy grófékra - mint az adott esetben Horthyék "tudományos élet"-e reprezentánsaira -és az akkori Országos Levéltárra. x S most lássuk: mit sikerült megoldanunk az Országos Rákóczi-emlékkiállitás megrendezésénél. Az Országos Levéltar még eléggé idejében hozzáfogott a Rákóczi év megünneplése előkészítéséhez: a kiállitásban való részvételre fel voltunk készülve. /Az előkészületekre nézve ld. a Levéltári Hiradó előző számában laksay Ferenc cikkét: A Rákóczi-Emlékév előkészitő munkái az Országos Levéltárban/. é rni magát a kiállítást illeti: gy gondoljuk, sikerült megoldanunk a nagy kuruc sza° 16.591^54- J - 22 -
