LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Simonkay Márton: Levéltár-pedagógia ma és holnap. Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. 50-65.

Levéltár pedagógia ma és holnap 57 épületek fenntartásához és a bérköltségekhez szükséges összeget. A kultúrára szánt állami pénzek azonban már évek óta nem nőttek, ez a területi általános levéltárak összbevételét tekintve 2005 és 2010 között 14%-os visszaesést jelentett, 2011-re pedig újabb, 4 és 50(!)% közé eső fenntartói támogatáscsökkenést.48 A fenntartói támogatás személyes kapcsolatoktól való függése nem ismeretlen a rendszerben, összességében pedig azt mondhatjuk, hogy nagyságrendileg a bevételek kb. 15%-a tartozik az „egyéb” kategóriába, tehát a nem közvetlenül a fenntartótól érkező pénzösszegek közé.

49 Milyen lehetőségei vannak a levéltáraknak ennek a (jövőben egyre növekvő arányú) „tizenöt százaléknak” a beszerzésére? Elsősorban a következő módokon: a tevékenységéből keletkező bevétel révén, pályázati úton, valamint szponzorációs lehetőségek révén. Egyrészt egyes levéltár-pedagógiai tevékenységekért a levéltárak pénzt kérhetnek,50 bár ez legtöbbször az anyagköltséget, illetve az időarányos munkaköltséget sem fedezi, habár különböző kedvezmények beépítésével könnyen „üzletiesíteni” lehet ezt a tevékenységformát.51 Több lehetőséget kínál a múzeumok mintájára létrehozható „ajándékbolt típusú” bevételszerzés, mint például emléktárgyak, kiadványok árusítása akár a levéltárban, akár rendezvényeken, akár viszonteladók révén.52 Lehetőség lehet – megfelelő infrastruktúra, kiváltképpen előadóterem megléte esetén – különböző rendezvények befogadása és az ebből nyerhető bevételek. Fontosnak látszik a lehetőségek továbbgondolása, bővítése, az értékesítés formáinak szélesítése, további „üzleti” együttműködések kialakítása. A levéltár-pedagógia finanszírozása történhet pályázatokból is. A pályázatíráshoz elengedhetetlen a (pályázatírói) szakmai felkészültség és a megfelelő időráfordítás. Az ehhez szükséges készségek, ismeretek elsajátítását érdemes lehet valamilyen intézményesült formában segíteni, valamilyen képzés keretében – ennek előremutató példája a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2010-es kezdeményezése a „TÁMOP-os” levéltárak összefogására.53 Ennek továbbvitele esetén, a szakmai vezetés lobbitevékenységével karöltve a közgyűjtemények és köztük a levéltárak „versenyképesek” lehetnek.54 A harmadik lehetőség, a szponzoráció, ami gyakran nem általános jellegű, hanem egy-egy rendezvényhez, kiállításhoz, előadássorozathoz köthető. Itt fontos lehet a „szakmán kívüli” cégek bevonása is a versenyszférából. Ha egy kicsit távolabb lépünk és a közgyűjtemények egésze szempontjából vizsgálódunk, a fundraising hasonlóan fontos szerepet fog betölteni a múzeumok életében is.55 A további bevételnövelésnek 48 ERDÉSZ–HERMANN–KENYERES–MÓZESSY–MOLNÁR–TILCSIK–TYEKVICSKA–Á. VARGA, 2011. 24., 27. 49 ERDÉSZ–HERMANN–KENYERES–MÓZESSY–MOLNÁR–TILCSIK–TYEKVICSKA–Á. VARGA, 2011. 27., 29. 50 Pl. a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában egy-egy levéltári oktatási csomag megvalósítása 7000 Ft / 15 fő, fölötte személyenként 700 Ft. http://mnl.gov.hu/mnl/ol/pedagogusoknak, utolsó elérés ideje: 2017. október 3. 51 Pl. Hűségprogram, Anyu–apu kedvezmény, esélyteremtés: REISZ T., 2013. 89–90. 52 Pl. BATALKA–TAKÁCS, 2008. 40. 53 FÜLÖP, 2011. 72. 54 Vö. RŐCZEI–TÓTH, 2008. 88. – Sajnálatos módon a pályázati lehetőségek az elmúlt években nagyon összeszűkültek. 55 A Budapesti Történeti Múzeum esetében: FARBAKY, 2013. 2.