LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Simonkay Márton: Levéltár-pedagógia ma és holnap. Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. 50-65.

Levéltár pedagógia ma és holnap 53 A németeknél módszertani gyűjteményként mintaértékű a főleg a levéltáros szakma összefogásával létrejött archivpaedagogien.de honlap. Emellett mind német, mind olasz nyelvterületen találkozhatunk – nem csak középiskolásoknak szóló – helytörténeti szemináriumokkal, de szó esik a Levéltári Szemle hasábjain a dániai Nemzeti Levéltár működéséről is – ezek azonban módszertani szempontból az eddig elmondottakhoz nem tesznek hozzá.

24 Az ezredfordulón még problémát jelentett a levéltári tudományos és közművelődési tevékenység beillesztése jogi szabályozó dokumentumokba,25 de szakmai körökben viszonylag gyorsan a figyelem középpontjába került a levéltár önreprezentációja. Ez egyrészt konkrétumokat jelentett (oktatóvideók, levéltári honlap készítése, kiadványok, kiállítások összeállítása, levéltári anyagok digitalizálása).26 A levéltárosok között teret nyert a gondolat, hogy a levéltárak számára kitörési lehetőség a „skatulyából” az informatika, néhányan már-már alapfunkcióként tekintettek rá, holott a digitális világba való belépés csupán eszköz a levéltárak munkájához, nem pedig cél.27 A másik kérdéskör az elméletet jelentette: milyen legyen a jövő levéltára, kiemelten a közművelődés szempontjából? Erre érkezett válaszként először az ismeretterjesztő levéltár koncepciója, majd 2005-től a nyitott vagy szolgáltató levéltáré, amelyet mára a szakma vezetői döntő többségükben elfogadtak.28 Tehát ezentúl a levéltár, mint a társadalom részéről megjelenő igényeket kiszolgáló intézmény tűnik föl. A szolgáltató levéltár koncepciójának lényege a levéltári (tömeg)kommunikáció és -reprezentáció radikális megváltoztatása. Ennek eszköze egyrészt az informatika és a világháló, másrészt egyes kiemelt, a nagyközönség számára is meghirdetett, nyilvános események a levéltár szervezésében, illetve részvételével. A felmerülő igények kiszolgálását hatalmas háttérmunkának kell megelőznie: ez kiterjed a levéltári munka hagyományos területeire – az iratrendezésre és a segédletkészítésre – ugyanúgy, mint az információközvetítés megújítására – pl. kutatószolgálat, PR, marketing – és a „levéltáros-tudás” továbbképzések révén való megújítására.29 Ennek több következménye is van a levéltár-pedagógia szempontjából. Egyrészt, fontossá válik az igények felmérése. Ez tágan értelmezve egyfajta korosztályos behatárolást jelent, bár a mai gyakorlatban vannak óvodásoknak és alsó tagozatosoknak szánt programok,30 mégis úgy tűnik, s ebben egyetértenek a levéltárak, hogy a legfontosabb célcsoport a 10–18 év közötti korosztály. Az addigra már meglévő verbális és íráskészségek, valamint absztraháló készségek okán elsősorban rájuk érdemes oktatócsomagokat tervezni.31 A második lépés a partnerintézmények (ha vannak) igényeinek begyűjtése, adaptálása a levéltárhoz: ennek szép pél- 24 ÉRSZEGI, 1987. 80., TOMA, 1997. 99. 25 TAKÁCS–Á. VARGA, 2000. 8. 26 Oktatóvideók, kiadványok, kiállítások: CSEH–KÖRMENDY–NÉMETH–RÁDI–REISZ T., 2001. 14–15.; levéltári honlap: KATONA–KÖRMENDY–KEREKES–LAKATOS, 2005. 17–18.; digitalizálás: KÜNSTLER, 2005. 17. 27 EMBER, 1989. 182–183., KÖRMENDY, 1996. 43. 28 Ismeretterjesztő levéltár: CSEH–KÖRMENDY–NÉMETH–RÁDI–REISZ T., 2001. 14.; szolgáltató levéltár: KÜNSTLER, 2005. 5–6. és Koncepció OKM 2007; a koncepció bevetté válásáról l. GARADNAI, 2014. 29 Szolgáltató levéltár, 2009. 30 Pl. Szolnok: BATALKA, 2011. 77., Veszprém: GARADNAI, 2014. 85. 31 FÜLÖP–MÁKOS–SZABÓNÉ, 2013. 55–56., GARADNAI, 2014. 90.