LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Garadnai Zoltán: Közművelődési kerekasztal a Magyar Nemzeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 80-91.
Hírek 88 9. Technikai eszközök használata a nádtolltól a tabletig. Ehhez fontos a partnerkapcsolatok kiépítése más intézményekkel (kulturális intézetekkel, cégekkel, bankokkal), illetve az MNL tagintézményeivel. A következő előadó Németh Ildikó főlevéltáros (MNL GYMSM SL) nem csupán a soproni levéltár-pedagógiai foglalkozásokról adott áttekintő képet, hanem kötődve az előző nap délután elhangzott előadásokhoz, a közművelődés szinte minden ágát érintette. Előadásában részletesen bemutatta a levéltáros és a levéltárat használó kapcsolatát, a levéltár közművelődési feladatait, a hangsúlyt a gyermekpedagógiai programok ismertetésére helyezte, miközben összegyűjtötte és ismertette azokat a tapasztalatokat, amelyekkel a gyakorlati munkája során szembesült. Hangsúlyozta, hogy a levéltár-pedagógiával kapcsolatos hazai szakirodalom meglehetősen szegényes, így angol és német honlapcímeket is javasolt a témával bővebben foglalkozni kívánók számára. A gyakorlati tapasztalatok ismertetése mellett az elméleti kérdéseket is elemezte. A levéltár-pedagógiai tevékenység értelmezéséhez szükséges a fogalom tisztázás, a célok és a célközönség megállapítása a tartalmi és módszertani kérdések tisztázása. A levéltár és a pedagógia kapcsolata ugyanakkor összetett kérdés és joggal tehetjük fel magunknak, hogy levéltár-pedagógiát vagy levéltárpedagógiát (vagy levéltári pedagógiát – GZ) gyakorlunk az intézményeinkben. A fogalom meghatározása: „a pedagógia módszereivel a levéltár berkeiben” végzett kulturális-közművelődési tevékenység. Ebben a munkában a cél az, hogy megismertessük a levéltár feladatait, a közgyűjteményi és közművelődési funkciókat, illetve a tananyaghoz igazodva bemutassuk a közvetlen környezethez való történelmi kapcsolódási pontokat, érzékeltessük az állampolgár és a levéltár kapcsolatának (pl. kutató- vagy ügyfélszolgálat) kapcsolatát. A célközönség tekintetében fontos a „levéltárérett kor” megállapítása, ami a gyakorlatban biztos írás- és olvasáskészséget jelent, vagyis az általános iskola 3. vagy 4. osztályától lehet érdemi pedagógia munkát végezni egy levéltárban, miközben felső korhatár lényegében nincs, vagyis az andragógiai ismeretek mellett a gerontológia területén is tapasztalatokat kell szerezni. Előadásában hangsúlyozta a módszertani kérdések fontosságát, az alapos elméleti felkészülés jelentőségét. Farkas Noémi kommunikációs referens (MNL FT Közművelődés) a Magyar Nemzeti Levéltár kommunikációs tevékenységét mutatta be, vázolta a kommunikációs nehézségeket, a jelenlegi helyzetet, a levéltári feladatokat és azok közvetítését a társadalom felé. A levéltári kommunikációs feladatok célja a levéltár ismertségének növelése, a sztereotípiák megváltoztatása, a nyitott és szolgáltató levéltár elvének alkalmazása a gyakorlatban. Ehhez az eddigi célcsoportokon túl már a családokat, gyerekeket és az ún. „web2-es” generációt is meg kell szólítani, amihez az alábbi marketingeszközöket kell/lehet felhasználni: 1. szóróanyagok tervezése és terjesztése, 2. marketingajándékok tervezése és terjesztése, 3. médiamegjelenések tervezése, 4. „sztorigenerálás”, 5. intézményi kapcsolatok bővítése, 6. a honlap fejlesztése, 7. Facebook és egyéb web2-es alkalmazások használata, 8. audiovizuális anyagok használata (helyszíni adás, ill. saját filmek készítése). Farkas Andrea levéltáros a Magyar Nemzeti Levéltár Főigazgatói titkárságához tartozó Közművelődés tevékenységét ismertette. A közművelődési munkatársak a Bécsi kapu téri