LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Garadnai Zoltán: Közművelődési kerekasztal a Magyar Nemzeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 80-91.
Hírek 84 legfontosabb gyermek- és felnőttprogramokat, azok szervezésének technikáját, a programok lebonyolításának gyakorlati tapasztalatait. Mindkét előadó hangsúlyozta, hogy a Múzeumnak saját könyvtára is van, a kutatók számára a tudományos kutatás lehetőségei is adottak. A Múzeum bekapcsolódott az óvodai és iskolai képzésbe, munkáját önkéntesek segítik. Újdonságként bevezették az ún. digitális történet mesélését is. Vajda Sándor a Szentendrei Skanzen közönségszolgálati és oktatási tevékenységét mutatta be, statisztikai adatokkal érzékeltetve a munkájuk mennyiségét és minőségét, amit az évi 200 ezer látogató is mutat2. Hangsúlyozta a középpontban a látogatók állnak, mindent érdekükben végeznek, ehhez a célhoz alkalmazkodik a Skanzen tudományos programja, a közönségszolgálati stratégiája, amelynek jelmondata: „Mindent a látogatókért!”. Ennek szellemében készülnek a tudományos programok, a kiállítási katalógusok, múzeumi kiadványok és természetesen a látogatók számára összeállított programok. A programok időzítésében a látogatók szabadidejéhez alkalmazkodnak, lényegében sohasem csuknak be, így állandóan a köztudatban vannak. Mindez arra készteti őket, hogy mindig új programmal jelenjenek meg, alkalmazkodva a jeles napokhoz, ünnepekhez. Felsorolta a főbb programtípusokat: 1) fesztiválok, 2) kiemelt hétvégék. 3) élő múzeumi helyszínek a Skanzenen belül és kívül (pl. Édes napok a Várban). 3 Az intenzív előkészítő munkának és a gazdag és sokrétű programoknak köszönhetően folyamatosan növekszik a múzeum látogatóinak száma, élő, kreatív intézménnyé alakult, amelynek a bevétele növekszik, a kollégák motiváltak, de az is látható, hogy a látogatók figyelméért sokkal többet kell dolgozni, mint korábban. Ezek az eredmények azonban elképzelhetetlenek lennének a megfelelő és alaposan kidolgozott módszertani háttér nélkül. A programokat kialakító szakmai team arra törekszik, hogy az országos programokhoz kapcsolódjon, miközben a múzeum tudományos koncepcióját alapul véve önmagát adja, így a szakmai munka hitelessé válik a látogatók számára. A programokat monitorozzák, a munkatársakat egy bevált és speciális kiválasztási és felkészítés rendszerben oktatják és tudatosan – egy-egy feladathoz alkalmazkodva – választják ki. A programok szervezésében keresik az újdonságokat, a kapcsolódási lehetőségeket a különleges közreműködőkkel (pl. színészekkel, képzőművészekkel), és nagy súlyt helyeznek a visszacsatolás biztosítására. Béres Mária igazgató, a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum szakmai munkáját mutatta be. A Múzeum fő feladatát a helyi közönséggel való kapcsolattartásban, az aktív közösségi kulturális élet szervezésében, a közösség formálásában, a pályázati források feltárásában és megszerzésében fogalmazta meg. A mindennapi munkájukat a többi közgyűjteményhez hasonlóan a „hasznosítás– hasznosság–nyitottság” hármas jelszavával jellemezte, ahol a természettudományos kiállítás mellett részt kellett venni a helyismereti, helytörténeti munkában, ami egyaránt eredményezte a helyi közösség formálását, a kulturális programok gazdagítását. A múzeum aktív szerepet tölt be a helyi civil életben, amit a helyi önkéntesek (pl. Református Nőegylet) bevonásával tesznek színesebbé és hatékonyabbá. Fontos változásnak tartotta a múzeumok és a közönség kapcsolatának az átalakulását, ami a kétezres évek elejétől egyre inkább megfigyelhető. A múzeumok napjainkban már nem tehetik meg azt, hogy passzív szereplőként „várják” a látogatókat, hanem elé mennek a közönségnek, nyitnak a társadalom irányába, 2 Munkájukat 2005 -ben Prima Primissima díjjal ismerték el. 3 2014 -ben – egy hét országra kiterjedő európai kulturális programsorozat keretében – a „Bárány évét” rendezték meg.
