LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Garadnai Zoltán: Közművelődési kerekasztal a Magyar Nemzeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 80-91.

Hírek 82 lesztés, a társadalmi hátrányok leküzdésének problematikája felé terelik a magyarországi közgyűjteményeket. Kulturális nevelés, képességfejlesztés, önazonosságtudat megőrzése, helytörténet oktatás: ezek azok a területek, amelyekben a magyar levéltárak – sajátos adottságaikra építve – is aktív, innovatív szerepet tudnak vállalni. A Magyar Nemzeti Levéltárnak nagyon komoly lehetőségei vannak arra, hogy egységes szakmai keretbe foglalva, de a helyi sajátosságokat, a helytörténetet közvetítve és a helyi levéltári anyagokat, a helyi kulturális örökséget bevonva alakítsa ki egyedülálló kínálatát e területen. Többféle fórumon (levéltár-látogatás, közgyűjtemények éjszakája, levéltári előadások, levéltári anyagra épülő kiállítások, tanórán kívüli oktatás, interaktív tananyagok, blogok, honlapok, adatbázisok) keresztül megindult e közvetítői folyamat, de „sok szempontból mégis járatlan, vagy legalábbis sokak által nem ismert utak feltérképezésére vállalkoztunk.” Hangsúlyozta, hogy a levéltár vezetése a rendezvényt nem egyszeri és nem egyedi alkalomnak szánta. Le kell fektetni azonban az elméleti alapvetéseket, stratégiát, egy olyan közös nevezőt, platformot kell kialakítani, amely alkalmas a folytatásra. Gurmai Beáta, az EMMI főtanácsosa a közgyűjtemények köznevelésben betöltött szerepét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a levéltárak a közművelődési kerekasztal rendezésével történelmi pillanat, fordulópont előtt állnak. Meghatározó jelentőséget tulajdonított a szakmai felelősségnek, közösségépítésnek, kiemelve, hogy a nemzeti önazonosság a kultúrában jelenik meg, azaz „a kultúrához egyformán kell hozzáférni”. Előadásában hangoztatta azt is, hogy az egyre összetettebb globális kihívásokra válaszolni kell, és ehhez új közösségi szemlélet és közösségépítés szükséges. A modern világban új virtuális közösségek, hálózatok, jönnek létre, amit a közgyűjtemények felhasználnak munkájuk során. Előadásának legfontosabb elemei az alábbiak voltak: 1. Ez egy történelmi pillanat, nagy változás előtt állunk, és a levéltári szakma képes lesz a megújulásra. 2. A közművelődés is fejlődik, a fenntarthatóságot azonban biztosítani kell, és tudatosan kell építeni a társadalmi kapcsolatokra. 3. Építeni kell gyermekpedagógia tapasztalataira, a levéltári oktatási struktúrákat e tapasztalatok felhasználásával alakítsuk. Fontos, hogy a levéltárakban lévő lehetőségekről a pedagógusok is tudjanak. 4. A digitális kiállításokat használják a pedagógusok, digitális tankönyvek területén is együtt lehetne működni velük. 5. Segíteni kell a tanulók felkészítését, fel kell készíteni őket a közgyűjteményekben tartott foglalkozásokra. 6. Fontosak a pénzügyi források, így szükséges az uniós lehetőségek felmérése és bevonása. A közművelődési kulturális tevékenység célja a múlttal való szembenézés, és ebben a levéltáraknak igazodási pontnak kell lenniük, mivel szerepük kiemelkedő az alábbi területeken: 1. Nemzeti önazonosság formálása, fenntartása és fejlesztése. (Az egyén önazonosságát erősíti a családfakutatás is.) 2. A kultúrához való hozzáférés lehetőségének biztosítása mindenki számára. 3. Kulturális szolgáltatások, közösségi terek mindenhol legyenek, mert ezek segítenek az oktatásban, a szabadidő hasznos eltöltésében. 4. A globális kihívások határozzák meg a kultúra helyzetét, így új szerepek, új feladatok, és új partnerkapcsolatok szükségesek.