LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Erdész Ádám: Írás – forrás – történelem : Közművelődési munka az MNL Békés Megyei Levéltárában. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 72-79.
Erdész Adóm Ki iskolai csoportok három nagyobb hullámban érkeztek intézményünkbe. A minisztérium által meghirdetett Nagy Kultúra programban jöttek először rendszeresen osztályok, de ez összességében egy rövid, amolyan gyakorló program volt. Az első igazi nagy szervezésre 2009-ben került sor, amikor is a megyei önkormányzat által támogatott Rendhagyó történelem órák program keretében 13 alkalommal, összesen 520, nagyobbrészt általános iskola felső tagozatos, kisebb részben középiskolás diák látogatott levéltárunkba. Az utazás költségeit az önkormányzat fedezte, az utazás szervezését az önkormányzat egyik háttérintézménye végezte. A program úgy zajlott, hogy az egyes nagyobb településekről vagy a szomszédos kisebb falvakból egyszerre általában 50, előzetesen jelentkező diákot hozott be egy busz. A népes csoport a levéltárban két részre oszlott, és két 45 perces órán vettek részt. Az egyik óra általános levéltár-bemutató volt, mutatós dokumentumokkal — nemesi levél, képes ábrázolások, a gyerekek lakóhelyére vonatkozó dokumentumok —, egy kis közös olvasgatással, „forráselemzéssel”. A másik órát öt speciális tematika közül választhatta ki a kísérő tanár. A szünetben a restaurátor műhelyt és raktárt is érintő séta keretében cserélt helyet a két csoport. Hamar kiderült, hogy az igazán izgalmas pillanatok azok, amelyekben valami akció történik, azaz a restaurátor műhelybeli munka és az olyan saját településről való dokumentumok, ahol a gyerekek a maguk vagy ismerőseik neveit fedezhetik fel. Legutolsó nagyobb iskolai programunkra 2012-1013-ban került sor. írás— forrás — történelem címmel, NKA- támogatás sal szerveztük meg. Az összesen nyolc kettős órából (2x45 perc) álló programban az írásbeliség XV. századtól a XX. századig terjedő gyakorlatát, a hajdan keletkezett iratok történeti forrásként való értelmezésének módszereit és a múlt történetének forrásokból való kibontásának gyakorlatát mutattuk be. Programunk szorosan kapcsolódik a forrásközpontú történelemoktatáshoz. Az írás történetének bemutatásával párhuzamosan — ahol lehetett — az írás koronként változó eszközeivel és technikáival a gyakorlatban is megismertettük a diákokat. Alapvető pedagógiai célunk volt: — annak dokumentálása, hogy a múlt érdekes, — az izgalmas helyi történeteken keresztül annak bizonyítása, hogy az iskolában tanult történelem a mi személyes múltunk - és akár mi magunk is hozzájárulhatunk az interpretációk alakításához, — a helyi és közösségi identitás (az otthonosság tudat) erősítése, — a levéltár különlegesen fontos társadalmi szerepének tudatosítása - levéltárbarát emberek nevelése. A program a következőképpen épült fel: 1. Az írás gyakorlata és funkciói a XV. századtól a XVIII. századig (írás, papír, pecsét). A eredetiben és prezentációban bemutatott iratok megismerése után következett a lúdtollak kipróbálása és a pecsétöntés, a merített papírok hajtogatása. 2. Gyula középkori történetének forrásai (oklevelek, krónikarészletek, egy 12 perces filmes prezentáció). 3. A XVIII. századi Békés megye hétköznapjai. 4. Anyakönyvek — a személyes múlt dokumentumai (anyakönyvi kutatás, ingyenes programokba illeszthető családfa készítése, az egyik diák előzetesen öszszeállított családtörténeti adatai alapján). 5. Botrány a vármegyékben. Egy Békés vármegyei főispáni adminisztrátor beiktatásának dokumentumai 1836-ból. 6. 1848 Gyulán. 74
