LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Vágola Éva: A tanórán kívüli oktatás és az élménypedagógia pszichológiai, pedagógiai szempontjai és előnyei. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 61-

A tanórán kívüli oktatás és a^ éménypedagógia...

• európai

szintű referenciaeszköz biztosítása a politikai döntéshozók, az oktatási szolgáltatást nyújtók, a munkáltatók és maguk a tanulók számára.

Mindezek alapján meghatároznák a nyolc kulcs kompetenciát, melyek a következpk:

1. Az

anyanyelven folytatott kommunikáció.

2. Az

idegen nyelveken folytatott kommunikáció.

3. Matematikai

kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén.

4. Digitális

kompetencia.

5. A

tanulás elsajátítása.

6. Szociális

és állampolgári kompetenciák.

7. Kezdeményezőkészség

és vállalkozói kompetencia.

8. Kulturális

tudatosság és kifejezőkészség.

2007-ben az Európai Képesítési Keretrendszerben megfogalmazott nyolc kulcskompetencia bekerült a Nemzeti Alaptantervbe (NAT). A magyar szakemberek szükségesnek ítélték a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák kettéválasztását és a matematikai kompetenciát önálló egységnek tekintik. Emiatt a NAT-ban kilenc kulcskompetencia szerepel, melyek elnevezésükben, megközelítésükben és tartalmukban megegyeznek az EU-s nyolc kulcskompetenciával. Továbbá a NAT kiemelt fejlesztési feladatokat is megfogalmazott, melyek az alábbiak:

• énkép,

önismeret;

• hon- és népismeret;

• európai

azonosságtudat - egyetemes kultúra;

• aktív

állampolgárságra, demokráciára nevelés;

• gazdasági

nevelés;

• környezettudatosságra

nevelés;

• a

tanulás tanítása;

• testi

és lelki egészség;

• felkészülés

a felnőtt lét szerepeire.

2008-ban a folyamat megkoronázásaként az Európai Parlament és a Tanács ajánlásának definíciója újrafogalmazta, hogy mit értsünk kompetencia alatt. Az Európai Képesítési Keretrendszer a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le. Ez az EU- ban érvényes mai definíció. „Kompetencia: a tudás, készségek és személyes, szpclálls és/vagy módszertani képességek használatának bizonyított képessége munkahelyi vagy tanulási helyzetekben a szakmai és személyes fejlődés érdekében. ”

Minden oktatásban, nevelésben részt vállaló intézmény ebbe a keretrendszerbe illeszkedik bele, így a tanórán kívüli oktatásban szerepet vállaló közgyűjteményekben felépített és felépítendő pedagógiai munka is e célok elérését hivatott támogatni.

Ahhoz, hogy jól lássuk a közgyűjtemények helyét a közoktatásban, miért fontos és miért erősödik a jelenlétük, több tényezőt is elemeznünk kell. Az első és talán legfontosabb, hogy a levéltárak, múzeumok, könyvtárak őrzik azokat a tárgyi emlékeket, forrásokat, amelyekről az iskolai tananyag csak részben szól. A második fontos tényező éppen az iskolán kívüliségben rejlik, hiszen a közgyűjtemények más kereteket tudnak nyújtani az oktatásnak, ennek köszönhetően olyan didaktikai módszerek kaphatnak lehetőséget, amelyek megvalósítása az osztálytermekben nehézkes lehet, de a gyerekek teljes körű fejlesztését nagymértékben elősegítik. A mai modern pedagógia egyre inkább felismeri és elismeri azokat a tanítási módszereket, amelyeket a leckefelmondó iskolával szemben a reformpedagó- 63