LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Mészáros Ádám: A levéltár-pedagógia szerepe a történelmi gondolkodás fejlesztésében. Módszertani Közlemények: tanítók és tanárok számára (2017) 2:23–27.
26 Mészáros Ádám: A levéltár-pedagógia szerepe a történelmi gondolkodás fejlesztésében an. Fennmaradtak emellett hadigondozotti iratok, esetleg emlékművek állítására vonatkozó dokumentumok, tehát sok esetben rekonstruálható az, hogyan élték meg a világégést a helyiek. Olyan témák is elképzelhetőek, amely a tantárgyak közötti integráció erősítésére is alkalmasak. A régi térképek gyűjteménye például érdekes földrajzi vonatkozásokat is tartalmazhatnak csakúgy, mint a különféle folyamszabályozások iratai. Ugyanígy akár művészettörténeti szempontból is érdekes lehet a lakóhely fontos, sokszor történelmi jelentőségű épületeinek építésére vonatkozó iratanyag. Végül, de nem utolsó sorban feltétlenül szólni kell a levéltárak egyik legnépszerűbb kutatási témájáról, a családtörténeti kutatásról. Egy-egy levéltári foglalkozás keretében a diákok megismerhetik a családtörténeti kutatás forrásait és módszertani alapjait, illetve az ehhez kapcsolódó online adatbázisokat Módszertani ötletek A levéltári óra természetesen nem állhat önmagában, mindenképpen fontos, hogy a választott témát a pedagógus megfelelően előkészítse, illetve a megszerzett ismereteket, tapasztalatokat a foglalkozás után összegezze. A konkrét levéltári foglalkozás a téma, az életkor és a létszám függvényében lehet előadás, ahol az ismeretek frontális átadása történik, de lehet akár csoportos munkaformában megvalósuló óra is, sőt néhány esetben drámapedagógiai eszközök is felhasználhatók. A levéltár lehetőségei, helyi adottságai alapján megvalósulhat hagyományos formában, illetve IKT-eszközökkel támogatva. Célszerű a foglalkozásokat egy, az előzetes ismereteket feltáró totóval kezdeni, amelyet akár digitális szavazórendszer segítségével is ki lehet tölteni, ha a feltételek adottak. A foglalkozás végére lehetséges például plakát készíttetése, amennyiben az óra csoportos munkaformában valósult meg. A lehetőségekhez mérten egy ilyen program zárása akár úgy is történhet, hogy a diákok mobiltelefonjaik segítségével kitöltenek egy online feladatlapot, amellyel ellenőrizhető, hogy milyen ismeretekkel gazdagodtak a levéltár-pedagógiai óra során. Ezt a tesztet akár a pedagógus, akár a levéltári szakember is elkészítheti az előzetesen megbeszélt tartalmi elemek alapján. Összegzés A levéltárak által biztosított levéltár-pedagógiai foglalkozások mind témák, mind módszertani megoldások tekintetében rendkívül sokszínűek lehetnek, s kiválóan adaptálhatóak az adott iskola, pedagógus és csoport igényeihez. Az itt szerepeltetett néhány téma és módszertani megoldás bemutatása természetesen nem lehet teljes, de talán ötleteket ad a pedagógusoknak ahhoz, hogy az eddigieknél bátrabban, s gyakrabban használják a levéltárak nyújtotta lehetőségeket IRODALOM 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a NAT kiadásáról. Magyar Közlöny 2012, 66.10653-10847. Apáti Anna Zita (szerk.) 2015: Barangolás a Magyar Nemzeti Levéltár intézményeiben. [http://mnl.gov.hu/mnl/keml/hirek/leveltari_barangolo - 2017. 04. 30.]
