LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Zsoldosné Olay Ágnes: A levéltárak és a történelemtanítás. • 1988. [LSZ 1988/4. 48-58. p.]

Kérdések: 1. Keresd meg a tanító versében azokat a sorokat, amelyek megfogalmazzák a felkelők céljait! Miért ezek voltak a legfontosabbak? 2. Mi lehetett a „hamis levél"? 3. Hogyan ír a tanító a felkelésről? Elítéli a parasztokat vagy együtt érez velük? 25 Témaköröm: Pécs és Baranya a XVIII. sz. végén és a XX. sz. elején. 26 Baranyai példám Batthyány Kázmér, akivel kapcsolatban egészen ellentmondó dokumentumokat is feldolgoztathatunk, pl. a siklósi uradalom tulajdonosa a jobbágypanaszok tükrében — az első baranyai örökváltság-szerződés megkötője. 27 Egyik baranyai példám: az oklevél sajátosságait Sársomlyo és Harsány három adományozásán keresztül tanítottam. (Közli a Baranyai Helytörténetírás 1970-es kötete.) Az oklevél részein kívül meg lehetett magyarázni az interpolatiót, a ha. misítások lehetőségeit, a határjárást. 28 A volt hódoltsági területeken sokkal gyorsabban — tehát látványosabban — alakult ki a majorsági gazdálkodás, mint az ország többi részén, összeállításomban sokféle anyag szerepelt: térkép, statisztikai adatok, jobbágypanaszok stb. 29 A XVIII—XIX. századi szabad királyi városokról a tankönyvekben egyáltalán nincs szó. így a tanulók számára a szabad királyi város valami olyasmi, ami Európában a X. századtól, hazánkban a XIII. századtól alakult ki —, de hogy aztán mi lett vele, az rejtély. Ezért nyújtott élményt számukra Pécs szabad királyi városi rangra emelő 1780-as oklevele. 30 Az 1848-as szabadságharccal kapcsolatban fontos és jellemző kép alakul ki egy Pesttől, Budától távol levő város eseményeinek, dokumentumainak elemzése során. 31 A legjobb anyagokat a Baranya Megyei Művelődési Központ gondozásában megjelenő „Kalendáriumokban" találtam. Az 1986-os pl. tartalmaz útleírásokat a régi Pécsről, korabeli beszámolót a XIX. századi háztartás gondjairól, régi recepteket, rejtvényeket stb. Megjelent az MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára c. éves periodikájának 17. (1987. évi) száma. A kiadvány ezúttal elsősorban a biográfiaírás kérdéskörébe tartozó cikkeket közöl. Ezek sorából megemlítjük Petrák Katalin (A biográfiaírás módszertanáról), Szabó Mária (A munkásmozgalmi életrajzírás Magyarországon a századfordulótól a felszabadulásig) és L. Babicsenkó (A szovjet történészek és írók forradalmárokról szóló életrajzi művei 1977—1987) írását. Gondolatgazdag közlemény T. Varga György írása az archontológiáról. A központi pártarchívum közérdeklődésre számot tartó 1986. évi új szerzeményeiről Imre Mátyásné ad tájékoztatást. A kiadvány hozzáférhető a Párítörténeti Intézet Könyvtárában, a fővárosi és a megyei pártarchívumokban. 53