LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - Rácz György: Történetírás és levéltár. Századok, 151. (2017) 1:49–58.
TÖRTÉNETÍRÁS ÉS LEVÉLTÁR a mérce, ez a módszer vált szakmai kánonná.4 A magyarországi levéltárak 1867 után teljesítették-e azt az elvárást, amit a Társulat és a Századok alapítói megálmodtak? Ma miként tölti be ezt a szerepet a magyarországi levéltárügy, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Levéltárra? 4 Gyáni Gábor: Professzionalizáció és nemzeti öntudat. Századok 150. (2016) 1103-1116. 5 Kocsis Piroska: Valóban 1756. március 1-je az Országos Levéltár alapításának napja? Kérdőjelek az alapítás dátuma körül. ArchívNet 13. (2013) 1. sz. ( http://www.archivnet.hu/hetkoznapok/valoban_1756._marcius_lje_az_orszagos_leveltar_alapitasanak_napja.html). Borsa Iván javaslata a 200. éves évforduló megünneplésére 1956 júniusában voltaképpen kitörési lehetőség volt az ötvenes évek nemzetközi bezártságából. Vö. Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története. Bp. 2006. 407-410. 6 Veres Miklós: Az Archívum Regni története 1765-1874. Levéltári Közlemények 38. (1967) 31- 67.; Miskolczy Gyula: Az országos levéltár felállítása. Levéltári Közlemények 1. (1923) 6-24. 1867-ben az Országos Levéltár mai formájában még nem létezett, Bécsi kapu téri épülete sem állt még. Bár alapítását elődeink 1955-ben körültekintő kutatások és szakmai egyeztetések eredményeképpen, a jogi dokumentumok helyes értelmezésével — mindazonáltal az évfordulóban rejlő lehetőségek csáberejétől sem mentesen - 1756-ban határozták meg. Tudjuk azonban, hogy az az Archívum Regni a mainak csak jogelődje volt.5 Ahhoz, hogy a rendek kiváltságait és a rendi intézmények levéltári anyagát őrző levéltárból valódi „országos” levéltár lehessen, sok év kitartó munkájával rendelkezni kellett a belügyminiszter felügyelete alá tartozó, 1867 után a forgalomból kivont irattárak-levéltárak Bécsből Budára történő szállításáról, az új intézmény jogi helyzetének, szervezeti kereteinek tisztázásáról. Eleinte törvényi szinten akartak alapítani egy új (ma azt mondanánk, nemzeti) levéltárat, végül, valószínűleg egy váratlan haláleset miatt a praktikus szempontok kerekedtek felül. A régi Archívum Regni vezetője, Török János 1874. február 9-én bekövetkezett halála után ugyanis a kormány az új levéltár törvényben rögzített alapítása helyett az új főlevéltárnok, Pauler Gyula 1874. október 14- ei kinevezésével és a volt kormányhatósági levéltáraknak az újonnan kinevezett országos levéltárnok alá rendelésével kísérelte meg megoldani a több éve húzódó államlevéltár problémáját.6 Lehet olyan olvasata is a történetnek, hogy a levéltárügy tudományos szempontú átszervezése az Archívum Regni ellenében történt, és az eseményeket mozgató személyek éppen nem a régi levéltárosok, hanem az új idők fiatal történészei voltak. Eddig is tudtuk, hogy nagy szerepe volt a levéltár átszervezésében a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Történelmi Társulatnak, és a 50
