LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kovács Győzőné: A levéltári dokumentumok felhasználásának tapasztalatai a magyar munkásmozgalom története tanítóképző főiskolai oktatásában. • 1988. [LSZ 1988/2. 50-58. p.]

A levéltári dokumentumok felhasználásának tapasztalatai a magyar munkásmozgalom története tanítóképző főiskolai oktatásában Az utóbbi években nehezebbé váló életkörülmények minden területen nagyobb erőfeszítéseket követelnek és a marxizmus—leninizmus tantárgyak oktatását is megújulásra késztetik.

1 Különösen vonatkozik ez a legnagyobb vajúdást átélő tudományos szocializmusra és a magyar munkásmozgalom történetére, amit a módosuló tananyag, a sűrűn változó tankönyv és a magyar munkásmozgalom története helyett belépő új tantárgy, a „Magyarország története 1918—1975" is alátámaszt.

2 Ezek a problémák e tantárgyak oktatóját arra ösztönzik, hogy bővítse eszköztárát és az oktatást hatékonyabbá tevő új módszereket, korszerű eljárásokat keressen. Nagy szerepe van ennek a pedagógusképző felsőoktatási intézményekben. Itt a hallgatóknak nemcsak e tantárgyak tudományos ismeretanyagát kell elsajátítani, nemcsak világnézetüket kell a marxizmus—leninizmus alapján politikai, történeti síkon is kiteljesíteni, de olyan teljesítményképes tudással kell őket ellátni, aminek révén alkalmassá válnak arra, hogy majd maguk is ebben a szellemben oktassanak, neveljenek. Jómagam tanítóképző főiskolán is oktatom a tudományos szocializmust és a magyar munkásmozgalom történetét, és tapasztalataim azt mutatják, ha ezt a célt el akarjuk érni, nem elég csupán eszmei síkon, a logika eszközeivel feltárni a társadalom politikai jelenségeinek, eseményeinek, folyamatainak a lényegét, összefüggéseit és törvényszerűségeit, emellett szükség van tapasztalatokra is. Ezeket azonban közvetlen gyakorlati megélés, közvetlen társadalmi tapasztalat útján megszerezni csak az ismeretek szűk körénél, napjaink jelenségeivel, eseményeivel kapcsolatban lehetséges. Annál fontosabb, hogy a közvetlen gyakorlati tapasztalás lehetőségét nélkülöző ismereteket is szemléletessé, élményszerűvé s így meggyőzővé tegyük. Az ismeretszerzés ilyen tapasztalati útja, módszere, a szemléltetés sajátos formája, a levéltári dokumentumok felhasználása az oktatásban. A módszert hat éve alkalmazom a tudományos szocializmus és a magyar munkásmozgalom története oktatásában. A tudományos szocializmusnál a feldolgozásra kerülő társadalmi törvényszerűségek megértetését, alátámasztását segíti elő, a magyar munkásmozgalom története esetében a történeti ismeretek közvetítését, az események demonstrálását és mindkét tantárgynál a tananyag hitelesebbé tételét. Ügy vélem azonban, hogy létjogosultsága a „Magyarország története 1918—1975" tantárgy oktatásában legalább így megvan, és a magyar munkásmozgalom történetének oktatása során a módszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatok átültethetők és felhasználhatók az új tantárgy oktatásában is. A módszer eredményessége késztet tapasztalataim közreadására. 50