LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Wirth Zsuzsanna: Iskola és levéltár: így történik a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. • 1986. [LSZ 1986/1. 37-41. p.]

A levéltár és a történelem fakultáció Ha valamikor, akkor a történelem fakultáció bevezetésekor vált igazán szükségessé, hogy a középiskolák és a levéltárak között minél szélesebb körű kapcsolat alakuljon ki. A Levéltári Szemle 1985/3. számában Bedécs Gyula sok olyan problémát vetett fel, amelyeknek a megoldása nélkül azonban nemcsak az alaptantervi követelmények, hanem a gimnáziumi történelem fakultáció eredményessége is elképzelhetetlen lenne. A Vas Megyei Levéltár évek óta nagyon jó partnerkapcsolatban van a megyei történelemtanárok munkaközösségével. A fakultáció kezdetén az egyes témakörök tervezése során, a szemléltetőeszközök készítésében olyan segítséget kaptunk tőlük, ami nélkül az eredményes munkavégzés nem lett volna biztosított. A fakultációs tanterv olyan feladatokat határoz meg, olyan módszereket javasol, ami pusztán a tankönyvek és egy-egy forrásgyűjtemény segítségével nem lenne megoldható. „... sajátos feladata, hogy a tanulókat bevezesse a történelmi megismerés forrásaiba, ... a történeti kutatás általános módszereibe, valamint a történeti feldolgozás eljárásaiba."

1 A történeti megismeréshez, a múlt feltárásához szükséges legfontosabb forrásokat a levéltárak őrzik. A fakultációs tanterv fentebb említett követelményei csak úgy valósíthatók meg, ha a levéltárak nyitottá válnak az iskolák felé, közösen keresik a módját, hogy a levéltári törvény megtartásával — miszerint középiskolás tanuló iratanyagot Önálló kutatásra nem kaphat kézhez —, de mégis megoldást keresnek arra, hogy minél több eredeti forrást ismerhessenek meg tanítványaink. Az alábbiakban néhány példán keresztül nézzük meg, hogy melyek azok az esetek, amikor a tantervi követelmények csak a levéltár közreműködésével valósíthatók meg. Harmadik osztályban, a fakultáció indulásakor az első, kötelezően feldolgozandó témakör a történettudomány tárgyába, forrásaiba és módszereibe való bevezetés. Tantervbe iktatása feltétlenül indokolt volt, hiszen itt kell megalapozni, hogy a tanulók a „feldolgozó munkára" felkészüljenek. Viszont éppen ennek az anyagrésznek a tárgyalása jelenti a legnagyobb gondot tanulónak és tanárnak egyaránt. Tanári segédkönyv ugyan van ezekhez a „bevezető órákhoz", viszont a tanuló központilag semmi segédletet nem kap kézhez. Vas megyében a történelemtanárok többsége (aki a gimnáziumokban tanít) 30 év feletti. Egyetemi tanulmányaink során az első évben találkoztunk ugyan a „történelemtudomány tárgya, módszerei..." című tantárggyal, viszont amikor ezt tanultuk, akkor nem gondolta még senki, hogy ezt nekünk valamikor a gimnáziumban tanítani kell. Az pedig, hogy hogyan tanítjuk, nagyon is lényeges dolog, mert eddigi tapasztalataim alapján merem állítani, hogy ennél az anyag-52