LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kondicsné Kovács Éva: A levéltár és a történelem fakultáció • 1986. [LSZ 1986/2. 52-56. p.]

Szabad sáv, azaz a II. osztályosoknak 2 szabadon választott fakultatív történelemóra hetente egy alkalommal délután; ide csak a valóban érdeklődő, komoly munkára hajlandó tanulók jelentkeznek. A kötelezően választott heti 2 fakultatív történelemóra délelőtt a III. és IV. osztályosoknak; itt sokan ülnek „kényszerpályások" is, akadályozva a céltudatosan dolgozó tanulókat. Könyvtárunkban az első osztályosoknak a tanév elején a szintén történelem szakos könyvtáros bemutatja a könyvállomány tárgyunkhoz tartozó részét, és megmagyarázza a katalógus használatát. Mivel az ajánlott olvasmányokat jegyzetelő gyerekek többnyire diákkörösök, ott beszéljük meg a cédulázás előnyeit. Másodikban bibliográfia összeállítását gyakorolják a „szabad sávosok". A helytörténeti vonatkozásokat ezek a szorgalmi feladatok tartalmazzák. Harmadikban a fakultációs anyag része a könyvtár, mint közgyűjtemény ismertetése. Ekkor tekintjük meg a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár Savaria-gyűjteményét és a szombathelyi r. k. püspöki könyvtárat. A sajtó a mi negyedikes fakultációsainknak is kedvelt forrástípusa. Nekik záródolgozatot, önálló kis helytörténeti tanulmányt kell készíteniük kiadott anyag alapján. A szombathelyi Savaria Múzeum munkatársainak köszönhetjük, hogy élettel telítődik a nagyon elvont, nehéz elsős tananyag. Az I. osztályosok szeptembertől novemberig három kiállítási teremmel ismerkednek meg: Nyugat-Dunántúl föld- és élettörténete, Az újkőkori falu (Sé), A város születése (A velem-szentvidi bronzkori település), majd később kerül sorra A rómaiak városa, Savaria. Minden kiállításhoz sokszorosítva irányító kérdéseket kapnak a gyerekek, ennek alapján egyénileg böngészik végig a látnivalókat többnyire hétvégén, nemegyszer családi programként. Egy diákköri délutánon, ahová az osztálytársak is eljöhetnek, a régészek a kiállítási helyszínen beszélgetnek az érdeklődőkkel. A „szabad sávosok" már beléphetnek a restaurátorok műhelyébe, Hesztera Aladár főrestaurátor páratlanul érdekes magyarázataiból követhetik a tárgyi emlékek útját. Később hasonló módszerrel ismerkednek a „falumúzeum" néprajzi anyagával. Harmadikban következik a Smidt Múzeum a városi élet emlékeivel, negyedikben pedig a Forradalmi Múzeum legújabbkori gyűjteménye. A múzeum, mint közgyűjtemény, szintén szerepel a fakultációs tantervben. A fokozatosság elvének érvényesítése és az alapos előkészítés a levéltár és az iskola kapcsolatában a legfontosabb. Hiszen e közgyűjtemény elsődleges funkciója tudományos jellegű. A szokásosnál nagyobb a tanár felelőssége, még a diákok viselkedésének apró mozzanataira is ügyelnie kell. A levéltár nem mindenkihez szól. Nem megyünk osztállyal levéltár látogatásra. Sőt a harmadikos és negyedikes fakultációs csoportokat is szelektálom korábbi intő tapasztalataim miatt. A levéltárba azok a tanulók juthatnak el, akik megbecsülik, majd idővel hasznosítják az ott kapott értékes információt. Történelemtanárok és diákok egyaránt messzemenő, szakszerű támogatását élvezik a Vas Megyei Levéltár tudományos dolgozóinak a helytörténeti kutatásban, pályamunkák készítésében, a tanításban felhasználható forrásanyag kiválasztásában, levéltári órák tartásában. Az I. osztályosok diákkörében csak az írástörténet ókori fejezetéig jutunk el, így a levéltár nem lép be a komplex hálózatba. A másodikos szabad sávba több olyan téma átkerült, ami eredetileg a harmadikos fakultációs anyagba tartozott nagyon rövid utalás formájában. Több érv szól az átrendezés mellett, ha a csoport alkalmas erre. A középkori forrástípusokat és az őrzésükre rendelt intézményt előnyösebb akkor megismerni, amikor a tantervi anyaggal párhuzamosan tárgyalható. A délutáni órákban nem kényszerülünk az órarend felforgatására, mert különben 45 percben nem lehetne „külső" foglalkozást lebonyolítani. Végül több idő jut így mindkét évfolyamon 39