LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Berényi Ildikó: Levéltári szemléltető anyag felhasználásának tapasztalatai a középiskolákban. • 1985. [LSZ 1985/3. 103-104. p.]

— Képviselő-testületi jegyzőkönyvek a 19. sz. végéről és a későbbi időből nemcsak a helyi közigazgatásról és az önkormányzat ügyeiről tájékoztatnak, de a falu társadalmi életének kisebb-nagyobb mozzanatait is megvilágítják. — Az árvaszéki iratanyag egy-egy példájából megismerkedhetünk — öszszehasonlításokat téve zsellérek és gazdák közt — a lakosság ingó és ingatlan vagyonával, képet kapunk a paraszti háztartás felszerelési tárgyairól, ruhatárának egyes darabjairól is . . . — Űrbéri tabellák a jobbágykorból, a későbbi időszak adóösszeírásai, adókivetési lajstromok remek feladatgyűjtemények alapjai lehetnek. Az itt felsorolt irattípusokon kívül speciálisabb jellegűek is előfordulnak. Pl. Mórichida esetében a szőlőhegy alapításának és használatának feltételeit rögzítő okirat. Nagyobb települések és egykori közigazgatási központok iratanyaga nyilván bővebb, és egyéb típusok is feltalálhatók. Hadd mutassam be egy-két példán, hol hasznosítottam ezeket a forrásokat. A térképek — pauszpapíron, zsírkrétával és színes ceruzával, filctollal készített hű másolatok — szemléltető- és munkáltató eszközök, de elvontabb általánosítások bázisai is voltak. Az árvaszéki iratokból kiválasztott helybéli gazda és egy urasági cseléd hagyatékáról felvett jegyzőkönyvek bemutatása és elemzése során — amellett, hogy bizonyos néprajzi jellegű tanulságokkal is járt — érzelmi megnyilvánulásokat is kiváltó módon sikerült ezeket a fogalmakat (cseléd, zsellér) tartalommal úgy megtölteni, ahogy az korábban nem sikerült. A községi képviselő-testületi jegyzőkönyvek szerteágazó, gazdag anyagát is számos témakörnél lehet hasznosítani, iskoláztatás, egészségügy, közalkalmazottak járandóságai, költségvetések, közmunkák, középületekre, különféle egyesületekre vonatkozó számos adattal szolgálnak. Pl. a 8. osztályos állampolgári ismeretek tanításánál alapja lehet a tankönyvi adatsort kiegészítő összehasonlító adatbázisnak, a helyi viszonyok tükröztetésére. Nem akarom a példák sorát szaporítani, gondolom a fentebbiek is mutatják a levéltári források széles körű felhasználásának lehetőségét. Az iratanyag általában másolatomban került a gyerekek elé, mivel erre volt módom. Azonban az látszik célszerűnek, hogy xeroxmásolatok készüljenek egyegy jellemző, fontosabb iratról. Ilyen lehet pl. egy úrbéri tabella. Ez a megoldás viszonylag drágább, de gyorsabb és a hitelesség erejével, a különös figyelemfelkeltő hatásával bír. Az eredeti ortográfia és íráskép megkapó, nemegyszer mulatságos a gyerekek számára. (Még nyelvtanórákon is felhasználható!) Felteheti ezek után valaki a kérdést, hogy mindez nagyon szép, de az iskolai tankönyvek és egyéb taneszközök ugyanezt, sőt még többet is tudnak, kézben vannak minden tanulónál: nem felesleges-e a történelmi folyamatokat nem is mindig párhuzamosan kísérő „helyi különös"-t beemelni az oktatásnevelés gyakorlatába? Aki ezt vallja, az lemond olyan hajtóerőről, motivációs lehetőségről, aminek erejét magam is csodálkozva tapasztaltam. Olyan tanulók is érdeklődéssel kapcsolódtak be a munkába, akik korábban alig voltak mozdíthatók. Sokan vállalkoztak adatgyűjtésre, élő „szemtanúk" faggatására. Többen megfogalmazták, hogy „így mássá" vált a történelemmel való foglalkozás számukra. Az 1808-ból származó térkép a falut és határát mutatja be, s a pereskedő földesurak birtokf elosztását rögzíti, a későbbiek a jobbágyfelszabadulás utáni elkülönítéseket, a kataszteri térkép pedig a telekkönyvezéshez készült. Tanórákon a következő témák tárgyalásakor tudtam ezeket felhasználni: — a jobbágytelek fogalmának kialakításánál (6. o.) — majorsági birtok és gazdálkodás (6. o.) 62