LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Vargha Dezső: Községi krónikaírás a szigetvári járásban, 1972–1983. • 1984. [LSZ 1984/1–3. 161-175. p.]

tését nagyon megneheziti. S hogy a gondok halmozódva jelentkeznek, bizonyitja az a gyakorlat, amely szerint általában az ilyen községeknél nem a helybéli irja az összeállítást. A volt járás területén egy községben - ahol maga a V. B. titkár vezeti a krónikát -, valamint egy másikban, ahol a helybéli pedagógus a felelős ugyanezért, a tanácsi székhely és a két-két társközség krónikája egyaránt a székhelynél közepesre, a társközségeknél gyengére sikerül néhány éve, a határidők tartásával is több hónapos késés van. A krónikairás jelentőségének semmibevétele, a községek sorsáért érzett közömbösség, a megfelelő szakképzettség hiánya idézte elő ezt a helyzetet, bizonyitva a krónikás személyének jelentőségét. Az ilyen községeknél az általános megyei irányelvek megléte nélkül már biztosan befejezték volna az események rögzitését, de igy legalább valamilyen módon megörökitik a települések jelenkori történetét. Az utolsó rendelkezésünkre álló év a járások megléte idején az 1982-es volt a krónikairás történetében. Ekkor a következő eredmények születtek a járás községeinek értékelésekor: Járás községeinek száma: 61 /Ebből Szentlőrinc nagyközség/ Járásban lévő város: 1 /Szigetvár/ Községek közül tanácsi székhely: 18 /+ Szigetvár városa/ Társközségek száma: 4 9 Krónikaírók száma: Tanácsi székhelyen - 20 fő Társközségekben - 22 fő /Két tanácsi székhelyen 2-2 fő irja a krónikát, számos más helyen a tanácsi székhelyét és egy vagy több társközségét ugyanaz a személy vezeti. A krónikások személye, összetétele évről évre kisebbfoku személyi változást mutat./ 172