LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Réfi Oszkó Magdolna: Magyarország vízgazdálkodása: földrajzóra az Országos Vízügyi Levéltárban. • 1981. [LSZ 1981/1. 91-99. p.]

A 4. csoport feladata A vízgyűjtő terület komplex rendezése: a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei A mellékelt ismertető11

segítségével válaszoljunk az alábbi kérdésekre: — Milyen éghajlati tényezők indokolták a vízlépcső megépítését? — Mi a vízlépcső? (A fogalom magyarázatához használjuk fel a Vízgazdálkodási Lexikon megfelelő címszavát.) — A vízlépcső forgalmi akadályt jelent a hajózás számára. Ezért hajózsilipet kell építeni a vízlépcsőbe. Milyen elv alapján működik a hajózsilip? (A Vízgazdálkodási Lexikonban levő ismertető felhasználásával válaszoljunk a kérdésre.) — Melyek a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszer fő feladatai? (Egy-egy mondattal ismertessük ezeket.) Az 5. csoport feladata Lesz-e elegendő vizünk? — Tanulmányozzuk a tankönyv 131. és 133. ábráit, valamint az alábbi adatokat:12 1 t kristálycukor előállításához 220—240 m3

víz kell 1 kötet (kb. 400 oldalas) könyvhöz 2001 víz kell 1 kg száraz kukorica megtermeléséhez 400—6001 víz kell 1 kg rizs megtermeléséhez 600-8001 víz kell 1 kg nád megtermeléséhez 25001 víz kell — Indokoljuk meg az ország növekvő vízigényét! — Igazolható-e a fentiekből az a tény, hogy hazánkban a vízigény állandóan növekszik? — A rohamosan növekvő vízigények és a vízkészletek egyenlőtlen elosztásával kapcsolatban olvassuk el az alábbi szöveget és válaszoljunk a címben szereplő kérdésre! Az elegendő mennyiségű és jó minőségű ivóvíz biztosítása évről évre gondot okoz. Évről évre több vizet fogyasztunk. Mind több víz kering a gyárak vezetékeiben. Vizet igényel a gazdaság korszerűsítése az élet minden területén. S akkor még nem szóltunk a lakosság közvetlen fogyasztásáról, a lakótelepek, az üdülőterületek vízellátásáról. A számítások szerint az 1970. évi 5 milliárd köbméter vízigény 1985-re megháromszorozódik. Ha figyelembe vesszük a folyók és a tavak fokozódó szennyezettségét, ennyi víz előteremtése korántsem olcsó. Szüntelenül növekednek tehát a vízigények, s ugyanakkor csökken a hasznosítható vízkincs. E feszültséget csak az emberi találékonyság oldhatja fel. A természeti folyamatokkal összehangolt emberi beavatkozás a víztárolás, a nagy térségeket áthidaló vízvezetés. A vízért folytatott állandó küzdelemben a jövőben kulcsszerepet kapnak a víztárolók. Igaz, az ember ősidők óta törekedett a víz elraktározására. Az ókori egyiptomiak a szántóföldekre vezették a Nílus kiáradt vizét, s gátak között visszatartották. Magyarország területén a rómaiak építették az első víztárolókat: 97