LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kisasszondy Éva: Várostörténeti klub Szekszárdon levéltári vezetéssel. • 1978. [LSZ 1978/2. 449-451. p.]

vezető, titkár, hivatalból irányítja a munkát. Ezen kívül van egy választott elnök és két vezetőségi tag. A klub minden második héten tart összejövetelt. A tagokat a vezetőség írásban, névre szóló meghívóban értesíti a programról. A rendezvények nem zártkörűek, a helyi sajtó mindig közli az összejövetelek idejét és témáját. Bárki korlátozás nélkül elhozhatja ismerőseit a rendezvényekre. Belépődíjat vagy tagdíjat nem kell fizetni. Minden tag tehet javaslatot a programra. Évente egyszer van olyan foglalkozás, amikor a javaslatokat, ötleteket a vezetőség összegyűjti és feldolgozza. 1978 januárjáig 150 összejövetel volt, a következő megoszlásban: 76 előadás, 6 fórum, 15 kötetlen beszélgetés egy adott témáról, 11 filmvetítés, 18 kiállítás megtekintése, és 24 kirándulás. Az előadásokat általában a megyében dolgozó és az adott témát legjobban ismerő szakember tartja. Ez több szempontból is hasznos: egyrészt biztosítva van, hogy kimondottan helyi témákkal és eseményekkel foglalkozik az előadó, csak annyira tekintve ki az országos történésekre, amennyire szükséges. Másrészt a hallgatók tudnak segíteni a szakembereknek, esetleges ismereteiket át tudják adni azoknak, akik ezeket hasznosítják. Ilyen szempontból érvényesül az a törekvés, hogy a hely történetírás bázisát alkotják a tagok. Az előadások után mindig van idő a téma megbeszélésére, a hozzászólásokra. Az elhangzott 76 előadás történelmünk minden korszakát és ágát felölelte. Az őskor, az avar időszak, a honfoglalás emlékeit a múzeum régészei mutatták be, a középkor és az újkor eseményeit általában a levéltár dolgozói és a Tanulmányok Tolna megye történetéből című sorozat szerzői. A történelmi évfordulók alkalmából a klub méltón emlékezett meg Mohácsról, a Rákóczi szabadságharcról, a reformkorról, 1848-ról, a Tanácsköztársaságról és a felszabadulásról. Külön hangsúlyt kapott az 1945 után eltelt időszak vívmányainak bemutatása, a gazdasági és társadalmi struktúra változásainak ismertetése. Ezekről a kérdésekről a város gazdasági és politikai vezetői tartottak előadásokat. A beszélgetések néha jóval szélesebb körben mozognak, mint amit a történelem megszab. Sok néprajzi előadás hangzott el: a népi kerámiákról, halászatról, juhászairól, sámánizmusról, paraszti életmódról. Szó volt Garay János és Babits Mihály költészetéről, Liszt Ferenc szekszárdi hangversenyeiről. Nagyon népszerűek voltak azok a sorozatok, ahol egy témát több oldalról is bemutattak. Például a bukovinai székelység történetét, menekülését, letelepedését és hagyományait, vagy a Sárköz gazdaságtörténetét és népművészetét. Több oldalról került megvilágításra például a reformkor is: gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési problémáit vitatta meg a tagság. Népszerű és látogatott összejövetele a klubnak az ún. fórum. Minden évben a város vezetői, általában a tanácselnök és a főmérnök ismerteti Szekszárd fejlesztési tervét, a gondokat és az elért eredményeket. Nyílt vita alakul ki, a tagság elmondja véleményét és javaslatát a város terveivel kapcsolatban. Jelentősek a Várostörténeti Klub kötetlen beszélgetései egy adott témáról. Ki kell emelni elsősorban a „Hogyan történt?" sorozatot, amikor az idősebb tagok visszaemlékeztek a felszabadulásra, és az élet megindulására. Azért volt jelentős ez a visszaemlékezés sorozat, mert ekkor íródott ,,/iz élet megindulása Tolna megyében" című tanul-450