LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kállay István: Az Országos Levéltár közművelődési tevékenysége az elmúlt 100 évben • 1974. [LSZ 1974/1. 131-138. p.]

kezdve erőteljesebb, elsősorban a kiállítások népszerűsítését célzó propaganda indult. 1972-ben érdeklődést kiváltó sajtótájékoztatót tartott a Levéltár az általa őrzött Dózsa-kori iratokról és az elkészült 25 milliomodik filmfelvételről. /26/ A sajtótájékoztatók alapján sok napi- és hetilap megemlékezett az intézményről. Napjainkban is egyre gyakrabban találkozunk ilyen hírekkel, közleményekkel a sajtó hasábjain. A film a levéltár közművelődési munkájában először 1928-ban jelentkezett, amikor a magyar történet külföldi megismertetésére készültek felvételek. 1937-ben vasúti személykocsikban való kifüggesztés céljából fényképezték le a levéltár egyes különleges darabjait. /27/ A felszabadulás után a levéltári anyagról készült reprodukciók elterjedése sokban segítette a közművelőddést. Az első fényképanyagot 1954-ben "Magyarország kizsákmányolt parasztsága" címmel adta ki a Levéltár. Ugyanabban az évben "Pártunk története" cimü, 59 darabból álló sorozatot terjesztett. Gyakorlattá vált, hogy minden jelentős évforduló - felszabadulás, Tanácsköztársaság, Dózsa, Petőfi stb. - alkalmából válogatott iratokról fénykép- vagy xeroxösszeállitás készül, melyet az érdeklődő közmÖvelődési intézmények kiállítás rendezésére fordíthatnak. Számos kiállítás készült szerte az országban ezen összeállítások alapján. /28/ Az első ismertetőt - három füzetben - a Levéltárról az ezredéves ünnepségek évében Tagányi Károly írta. Célja elsősorban a kutatás segitése volt. Az ellenforradalmi korszak vezetése megtiltotta, hogy a Levéltár tudományos tisztviselő'! napi vagy hetilapokba ismeretterjesztő cikkeket Írjanak. Ezzel nemcsak a politikától, hanem az ismeretterjesztéstől is távoltartva őket. A Levéltár és az ismeretterjesztés kapcsolata a felszabadulás után kezdődött. 1945. március 29-én alakult meg a budai művelődési központ,melynek alakuló ülésén az Országos Levéltár tisztviselői nemcsak részt vettek, hanem fel is szólaltak. Az ezt követő években a Közgyűjtemények ismeretterjesztő irodája szervezte ezt a munkát, többek között vetitettképes előadásokat rendezve a Levéltárról. /29/ Az 1950-es évek levéltári jelentései már tartalmazzák dolgozóinak ismeretterjesztő' munkásságát. Ezek tanúsága szerint a tudományos dolgozók számos előadást tartottak, tudományos-népszerű cikket írtak. Az 1957. évi jelentésben szerepel először Kársai Eleknek az ellenforradalmi korszakról szóló rádió-előadássorozata, mely azóta - könyv és rádióadás formájában - országos hiru lett. /30/ Meg kell emlitenünk még Komjáthy Miklósnak a középkori magyar történelemről és Bogdán Istvánnak a régi magyar mesterségekről szóló rádió-előadás-sorozatát is. Az Országos Levéltár 100 éves közművelődési munkájának áttekintése a meglévő hagyományokra utal. E munka előterében kezdettől fogva - igy ma is -az állandó és időszaki saját, vagy más szervekkel közös kiállítások állottak. A felszabadulás nemcsak a tematika gazdagodását, hanem hatókörének bővülését is hozta, a Levéltár egyre inkább a szélesebb körű közvélemény felé fordul. 100 éves fennállását ujabb kiállítással és levéltári ismertető megjelentetésével kívánja ünnepelni. Az eddigi eredményekkel azonban még nem lehet elégedett; tovább kell szélesíteni kapcsolatait a dolgozó tömegekkel. 136