LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kállay István: Az Országos Levéltár közművelődési tevékenysége az elmúlt 100 évben • 1974. [LSZ 1974/1. 131-138. p.]

Nagyszabású kiállítással emlékezett meg a Levéltár a felszabadulás 25. évfordulójáról. Bemutatta a népi ellenállást, a német megszállók elleni harcot, a felszabadulás utáni közigazgatás működését, a szocialista gazdaság kialakulását, a kulturális felemelkedést, /ló/ 1973-ban a IV. Nemzetközi Diplomatikai Kongresszus rendező' bizottsága felkérte a Levéltárat oklevéltani kiállítás megrendezésére. A kérésnek 30 mohácselőtti oklevél kiállításával örömmel tett eleget az intézmény. A cél a királyi kancellária fejlődésének bemutatása volt„ A kiállítás látogatói - a kiállítás a budapesti művészeti hetek programjában szerepelt - megtekinthették a különben igen ritkán látható tihanyi alapítólevelet is, ,/17/ A Levéltár - saját állandó és időszaki kiállításain kivül - más intézmények által rendezett kiállításokra is kölcsönzött anyagot. A felszabadulás előtt ez igen szigorú szabályok mellett történt: a kölcsönvevőnek garantálnia kellett az iratok megóvását, védelmét, és magas biztosítást kellett kötnie. A Levéltár képviselői - még külföldi kiállításon is - a helyszínen győződtek meg az elővigyázatossági rendszabályok betartásától . /18/ A felszabadulás előtt a Levéltár 29 különböző belföldi kiállításra kölcsönzött iratokat*, ilyenek voltak 1903-ban a kassai Rákóczi, 1913-ban a kereskedelemtörténeti, 1920-ban a Zrínyi. Az 1921. évi fényképészeti kiállításon jelentkezett először a fotográfia és a levéltár kapcsolata. 1928-ban Dürer, 1929-ben orvostörténeti, 1930-ban építész kiállításon szerepelt a Levéltár. Említést érdemel az 1932. évi Garibaldi, az 1933. évi heraldikai - genealógiai és Báthory, az 1934. évi országos református és Corpus juris kiállítás. A felszabadulás előtti utolsó kiállítás, melyre a Levéltár anyagot kölcsönzött, a Kossuth halálának 50. évfordulóján rendezett volt. /19/ A felszabadulás után örvendetesen megnőtt azoknak a kiállításoknak a száma, melyeken a Levéltár - iratain keresztül - képviseltette magát. Az első az 1945. október 6-án a Martinovics-mozgalomról és október ó-ról rendezett volt. 1946-ban nyilt meg az "Orosz-magyar kapcsolatok" cimü, 1948-ban a centenáris kiállítás. Ez utóbbira a Levéltár dolgozói csaknem 2000 darab tematikai cédulát és regesztát készítettek. Az anyag csoportosítását, a kiállítás rendezését Varga Endre végezte. /20/ A közművelődés segítése szempontjából jelentős volt az 1949. tavaszán rendezett közművelődési kiállítás. A Levéltár egyrészt iratokat kölcsönzött az oktatásügy helyzetéről, a tanügyi reformokról, másrészt saját munkáját, ezen belül elsősorban közművelődési tevékenységét mutatta be. Ebből a célból átfogó ismertetés készült az intézményről. /21/ Kivette a Levéltár 1953-ban részét a Rákóczi évforduló megünnepléséből, valamint az 1957. évi Fényes Elek, az 1960. évi Risorgimento és Tessedik, az 1964. évi reneszánsz művészeti, az 1968. évi Károlyi Mihály, az 1971. évi nemzetközi bélyeg, Párizsi Kommün, az 1972. évi Dózsa és Jankovich Miklós kiállításból is. 134