LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Bezerédy Győző: A községi krónikaírás megszervezése Baranyában. • 1973. [LSZ 1973/1. 39-51. p.]

40 talok vezetőivel együttműködve 1971. szeptember-októberben szervezzen járásonként konferenciát a krónikairás elvi-módszertani kérdéseiről. 1973. július l-ig pedig számoljon be a vb-nak a községi krónikairás első éves tapasztalatairól. Felelős : Dr. Szita László levéltárigazgató, Orosz Ferenc pü. o. vezető, Határidő: 1971. október 30, illetve folyamatos 1973. július l-ig. 3. A járási hivatalok elnökei felügyeleti tevékenységük keretében folyamatosan segítség és ellenőrizzék a községi krónikairást. Határidő: folyamatos, Felelős : járási hivatalok elnökei. A legfontosabb feladat az volt, hogy a levéltár kidolgozza a krónikairás módszert. A községi vb titkároknak meg kellett szervezni a munkát, melynek első fázisában ki kellett jelölni a krónikairók személyét. A vb titkárok munkájának ez a legkritikusabb pontja. A megfelelő személy kiválasztása főleg a kisebb helyeken látszott problematikusnak. Baranya megyében 216 község van. Ezek 120 nagyközségi, községi közös és községi tanács alá tartoznak. A rendelet értelmében valamennyi község külön krónikát köteles irni. Tekintettel arra, hogy ezt a munkát zömében a községi pedagógusokra bizták, az volt a döntő szempont, hogy van-e a községben iskola, illetve azokban van-e alkalmas személy. A legtöbb kisközségben azonban nincs olyan személy, aki erre a munkára alkalmas lenne. A legtöbb helyen még tagiskola sincs (ezeknek a községeknek lakossága 2-300, vagy még annál is kisebb). Gazdaságilag is máshová tartoznak. Ilyen esetben legtöbbször maga a vb titkár vagy a tanács elnöke kénytelen a munkát elvégezni. Jobb a helyzet akkor, ha a közös tanács székhelyén honismereti szakkör tevékenykedik. Ilyen esetben a szakkör el tudja látni több falu munkáját is. A krónikairás azonban a megyében eddig ismeretlen volt. Még a honismereti szakkörben sem foglalkoztak ilyen munkával. Ha irtak is 5-6 faluban krónikát, ezek nagyban különböztek, eltértek a fenti követelményektől. Ezért vált szükségessé egy tartalmi, módszertani útmutató kidolgozása, s ennek eljuttatása minden tanácshoz, illetve minden krónikairóhoz. A levéltár által kidolgozott tartalmi és módszertani útmutató a Baranya megyei Tanács 1971. november havi közlönyében jelent meg. (5-ik szám) Az útmutató a megyei tanács elnöke 36206/1971. sz. utasításának mellékleteként jelent meg ismételten leszögezve a Vb titkárok kötelességét, illetve felelősségét e munkában. "A Baranya megyei Tanács Elnökének 36206/1971. számú utasítása a községi krónikairás bevezetésével kapcsolatosan. Valamennyi Járási Hivatal Elnökének. Valamennyi Nagyközségei, Községi Tanács Elnökének Székhelyén. A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1971. évi március 18-én hozott 44/1971. VB. számú határozatának 1. pontjában 1972. évi január 1-i hatállyal a nagyközségi, illetve községi krónikák vezetését rendelte el. A hivatkozott határozat 3. pontja ugy rendelkezett, hogy a járási hivatalok elnökei az emiitett krónikairást folyamatosan segitsék és ellenőrizzék. A feladat végrehajtását szabályozó útmutatót azzal adom ki, hogy a krónikák vezetését és kezelését az abban foglaltak szoros alkalmazásával kell végezni. Pécs, 1971. október 21. Horváth Lajos s.k. tanácselnök." Az Útmutatóban szükségessé vált rögzíteni a krónika vázlatát, tartalmi és módszertani problémáit, illetve közölni a szakmai irányításról a legfontosabb tudnivalókat. Ugy kellett megszerkeszteni, hogy az megfelelő kiinduló pont legyen, ugyanis a megye 120 községi tanácsához I. l-ig személyesen eljutni nem lehetett s igy a munkát ez alapján kellett megkezdeni. Ennek szellemében készült el a Közlönyben megjelent Útmutató. "Útmutató"a községi krónikák vezetéséhez és kezeléséhez. (Melléklet a Baranya megyei Tanácselnöke 36206/1971. sz. utasításához.) A községi krónika az eseményeknek éves egységben történő rendszeres feljegyzése. Szerkezete : Vázlatos összefoglalása a közelmúlt (1945-1971-ig bezárólag) eseményeinek. Ez az öszszefoglaló az egységesen összeállított kérdőivek kitöltése során készült el. I. Évkönyv ; itt történik az események időrendbeni felsorolása.