LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Ila Bálint: A regionális történet és a történeti statisztika összefüggései. • 1965. [LSZ 1965/4 105-117 p.]

- 109 -birtokában tudja a forrásokban szereplő számadatokat helyesen értékelni és felhasználni. Nem is kell külön mondanom, a történésznek is kell rendelkeznie a szükséges statisztikai alapismeretekkel, ha történeti statisztikával foglalkozik* Annyit azonban talán szabad megállapítanunk, jobb és megnyugtatóbb, ha történész végzi a történeti statisztikai kutatásokat és megfigyeléseket, mert ez a források olvasásában és interpretálásában felmerülő sok nehézséget /rossz és nehezen olvasható szövegek, sok rövidités, vulgo fogalmak, pongyola fogalmazás stb./ - ha alapos felkészültséggel rendelkezik - biztosabban meg tudja oldani. Mint már mondottuk, a történeti statisztikai források egyben a regionális kutatás forrásai is. Ti. a különböző összeirások, urbáriumok, dézsma és dikajegyzékek területenként, régiónként készültek, igy helyezték el azokat a levéltárakban és igy őrizzük mindmáig. De még országunkat teljesen felöleo összeírásaink is, pl, az 1715* és 1720. éviek megyék szerint készültek, az egyes megyék külön köteteket alkotnak és külön összeirók készítették azokat. Ezekben is jelentkeznek az élet, a történeti kor sajátos, egyedi vonásai. Ha tehát ezeket történeti statisztikai szempontból értékeljük, akkor egyben regionális kutató munkát is végzünk, ami természetesen teljesen igy van forditva is. Emlithetjük példának a levéltárainkban már a XVI. század közepétől nagy számban megmaradt tized jegyzékeket, az;..;egiháa. tízed beszedéséről készült számadásokat, aminőket ismernek pl, Svédországban is. Rovataik: a dézsmaadó helységek, a dézsmaköteles terménnyel vagy állattal rendelkező parasztok nevei, e termények és állatok meg a belőlük kiszedett tized mennyisége, zsellérpénz, melyet a vetéssel nem rendelkező zsellérek fizettek és e zsellérek nevei, az ostorpénzt fizető urasági alkalmazottak nevei, az extraneusok, akik más faluban laktak, a mentességet élvező birák, a baglyába rakott gabona mennyisége stb. Sokrétű statisztikai adatokat tartalmaznak e jegyzékek és felhasználhatók egyaránt a regionális és történetstatisztikai kutató által. Megállapíthatók belőlük a lakott és lakatlan helységek, valamint az előbbiek lakói száma, a termelt gabona mennyisége és ennek alapján a gazdasági magabirás, a jobbágyok gazdasági helyzetének statisztikai számokkal történő jellemzése, de következtetések vonhatók le a társadalmi rétegződésre is. Mindmegannyi egyformán fontos kérdése a regionalisztikának és a történeti statisztikának. Modern regionális feldolgozás a fenti problémák statisztikai adatokkal történő megvilágítása nélkül alig fogadható el. Természetesen a tizedjegyzékek adatait és számait is kritikai, előzetes történettudományos vizsgálatoknak kell alávetni,hogy azok modern statisztikai számként legyenek kezelhetők. Ez értékelő munka egyik legfontosabb és legjelentékenyebb szempontja a történeti statisztikai források számadatainak minősége é teljességi foka. Mert azzal tisztában kell lennünk, hogy a történeti statisztika forráscsoportjai között egy sem mondható csak megközelítőleg teljesnek sem, más szóval I869 előtt modern statisztikai adatokat tartalmazó forrásunk nincs. Példának itt a történeti demográfia forrásait veszem.