LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Gyimesi Sándor: A helytörténetírás Borsod megyében. • 1965. [LSZ 1965/3. 139-157. p.]

- 149 -Béláné: Tárd ma. Borsodi Szemle, 1961. l.sz./ szemben a történeti - elsősorban Horthy-korszakbeli - összehasonlító anyag használata s a jelenségek folyamatban történő bemutatása emelik ki. Ugyanez mondható el Sándor Anna cikkéről /Szomolya község fejlődése a felszabadulás Óta. Borsodi Szemle, 1961. l.sz./. Egyetlen részproblémával, Szalonna község kapitalizmuskori földbirtokviszonyainak alakulásával foglalkozik Orosz István példamutató tanulmánya /Egy borsodi falu birtokviszonyai a jobbágyfelszabadítás után. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének évkönyve. I. Budapest, 1961./. A Miskolci Állami Levéltárban lévő földkönyvek alapján sokoldalúan elemzi a parasztság földtulajdonának változásait és ennek társadalmi hatását a XIX. század második felében. Mintaszerű munka arra nézve, hogyan lehet a helytörténetirás eredményeivel elősegíteni országos történeti problémák megoldását. Sárközi Zoltán Iratok mezőkövesd múltjából, 1837-1844. /Néprajzi Közlemények, 1958. 3. sz./ cimü munkája lényegében forráskiadvány, a község jegyzőkönyveinek fontosabb adatait témakörök szerint csoportosítva adja. Meg kell még emlékeznünk egy fiatal, de hasznosnak bizonyult járási kiadványról, a Matyóföld című folyóiratról, amely rendszeresen közöl nívós helytörténeti dolgozatokat is. A várak közül Diósgyőrrel foglalkozik intenzivebben az irodalom, a folyamatban lévő helyreállítási munkákkal együtt megindult ásatások uj eredményeit épitve bele a korábban már többször megrajzolt képbe. /Pl. Ifj. Dümmerling Ödön - Komáromy József: Diósgyőr vára. Miskolc, 1959*/ Emellett mindössze Joó Tibor híradását említhetjük Az alig' ismert Szádvárról cimen. /Borsodi Szemle, 1964. 1. sz./ 2, Miskolc város

történetével kapcsolatban az építészettörténeti és várostopográfiai dolgozatok szaporodtak meg. Egy részük szigorúan "belterjes", megmarad az építési és városképi vizsgálatoknál. /Ifj. Horváth Béla: Miskolc legrégibb középülete, a múzeum. Hermán Ottó IÉiE«Mi® - továbbiakban HOM - Közleményei, 1955> dec. Ugyanő: A görögkeleti templom építésének története. Uo. 1956. dec./ Komáromy József már a társadalom- és gazdaságtörténeti vonatkozások felvillantására is kísérletet tesz. /Az első miskolci vendégfogadók. HOM Közleményei, 1956. jun. és A muzeumépülei^ a középkori scola épitéstörténete. HOM füzetei, 10-11. szám./ A várostopográfiai kutatások terén Marjalaki Kiss Lajos munkálatai állnak első helyen* /Miskolc régi építményei 1702-ig, HOM közi. 1955. szept.; Ujabb adatok Miskolc XVIII. századi építkezéseihez. Uo. dec; Miskolc ősi településű jobbágy- és zsellérháztelkei, uo. 1956. jun./ Módszertanilag is hasznos, a városi levéltárat, elsősorban az l?02-es, un. kötelkönyvet hasznosító részletmunkák A miskolci főutca topográfiája /HOM évkönyve, 1957./ és az ezt folytató, Miskolc régi mellékutcái /HOM évkönyve, 1958./ cimü tanulmányai. Utalnunk kell azonban arra a többször is visszatérő tévedésére, hogy I. Lajos 1351-es törvényeit - közelebbi hivatkozás nélkül - a "jobbágyság elrendelésével" és a jobbágytelkek "kötelező kiméréséül" hozza ka/ocsolatba.