LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Balázs Péter: Győr város történetének kérdései: Győr a feudalizmus végén. • 1964. [LSZ 1964/1-2. 214-232. p.]

214 -nunk: 1. Tiszta kell Győr topográfiai kialakulását. 2. Meg kell irni a győri ipartörténetet, a múzeum nagyértékü céh gyűjteményének figyelembe vételével. 3. A győri kereskedelemről még csak vázlat sem jelent meg. Amit tudunk, más tárgyú tanulmányok, monográfiák győri adalékaiból meritettük, pedig a városi és káptalani levéltárak a kutatásnak nagyon jó alapul szolgálnak. 4. Tisztázni kell a város polgárságának a földesúr székeskáptalannal és a vár katonaságával való viszonyát,, Alapvető társadalmi, nemzetiségi, vallási problémák megvilágitása szükséges itt, amelyek mind összefüggenek. 5. Meg kell irni Győr szellemi műveltségének történetét. Balázs Péter; G Y Ő R A FEUDALIZMUS VÉGEN '•'"••• *" "Győr lelke, koronája a vidéki magyar városoknak. A közszellem fejlődése óriási léptekkel halad itt előrej a műveltség jótékony befolyásának jelentősége a lakosok majd minden osztályán látható, s a nagybanvitt kereskedés, ipar és szorgalom kitűnő anyagi jóléttel biztositja a győrieket. " Ezekkel a szavakkal jellemezte a várost 1845-ben, ottani jt^itósJsftöá&áa után Vahot Imre. Valóban, ha valaki végigsétált a diszes házsorokkal szegélyezett utcákon, egy-egy ünnepély alkalmával végignézte a magyar és német polgárőrség színpompás felvonulását, vagy hétköznapokon látta a dunaparti mozgalmas életet - a hajók érkezését, a gabona kirakását, a magtárak körüli sürgés-forgást - hallotta a műhelyek zaját s egy-egy piaci napon válogatott a kézművesek szebbnél-szebb áruiban, nem is kételkedhetett a fenti szavak igazában, A helybeli Akadémia, a hetente háromszor megjelenő helyi újság, vagy a felváltva magyarul és németül játszó szinház még csak növelték a győri lokálpatrióták-