LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Vörös Károly: Néhány gondolat a helytörténeti kutatások ügyében. • 1964. [LSZ 1964/1–2. 167-174. p.]

- 172 -kiadvány megfelelő ismerete. Fontos, hogy a levéltáros ezeket egyelőre legalább nagyjából ismerje: tudja, hogy egy-egy probléma megoldásához hol találhat adatokat. Bodor bibliográfiája, a Magyar Történeti bibliográfia (1825-1867), valamint Kosiíry bibliográfiája (- 1825-ig) a vonatkozó főbb cimeket megadják: fokozatos kézbevételük a levéltáros fontos feladata. Végül pedig levéltárainknak tisztában kell lenni mindazokkal az alapvető, az egész megye vonatkozásában jelentkező általános problémákkal, melyek az egyes helységek helytörténeti kutatásának szempontjából is alapvető jelentőségűek, mivel nélkülük a vonatkozó forrásanyag nem értelmezhető helyesen. Hogy csak feudáliskori példát említsünk: ide tartozik például a megyei adó- és katonaügyi igazgatás szervezetének, adminisztrációjának ismerete és tisztázása, hiszen az ennek kapcsán keletkezett iratanyag igen értékes helytörténeti adatokat tartalmaz, melyek azonban csak akkor értékesithetőek, ha létrejövetelük körülményeit és ennek megfelelően forrásértéküket pontosan ismerjük. 4/ Mindez gyakorlatban egyrészt azt igényli, hogy a levéltárak (egyelőre akár csak saját belső használatukra) igyekezzenek összeállítani valamilyen helytörténeti tájékoztatót, mely saját anyaguk összes helytörténeti kutatásra lehetőséget nyújtó anyagának minél konkrétebb ismertetését és az ezek kutatásához szükséges módszerek és eljárások minél pontosabb leirását tartalmazza. Másrészt (esetleg néhány napos kiszállások kapcsán) igyekezzenek felmérni a más levéltárakban megyéjükre vonatkozó levéltári forrásanyagot, ugyanilyen szempontból, ugyanilyen módszerekkel készitve házi tájékoztatót róla. (Ezen a ponton persze jó lenne, ha például az Országos Levéltár is készitene - esetleg szekciónként - rövid tájékoztatót helytörténeti kutatásra elsősorban számbajöhető fontosabb anyagairól s a bennük való kutatás lehetőségeiről: ez esetleg egy-egy Levéltári Szemle cikk keretében is megoldható lenne. Harmadrészt kisérletet kellene tenni arra is, hogy a nagyobb kéziratos anyagú közgyűjtemények helytörténeti vonatkozásait is felmérjék 1 esetleg Budapesten dolgozó tiszteletdíjas kutatók bevonásával) és az ilyen, fontosabb munkákról a levéltárban elhelyezendő mikrofilmeket is lehetne készíttetni. Mindezeknek a - véleményünk szerint egyelőre csak ökonomikus nagy-? yonalusággal, nem a rögtöni teljes és részletes feltárást, csupán a rendelkezésre álló lehetőségek felmérését célzó, tehát aránylag nem nagy időt igénylő