LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Vörös Károly: Néhány gondolat a helytörténeti kutatások ügyében. • 1964. [LSZ 1964/1–2. 167-174. p.]
- 469 -ka és részben kutatás intézményes, szervezetszerű bázisát. Ugyanakkor bizonyos kiadói lehetőségek (évkönyvek, múzeumi füzetek) megteremtésével megtette az első lépést a kutatómunka eredményeinek közzététele, s a szerzők munkájának nemcsak anyagi, hanem morális elismerése felé is. S végül a múzeumi helytörténeti státusok megteremtésével lehetőség nyilott a történeti vonatkozású helyismereti gyűjtő- és kutatómunkák szakszerű intézményes irányítására is. És, ha e hálózat kiépitése még csak kezdeti stádiumban van is, és végleges megteremtéséig és országosan azonos kedvező feltételek kialakításáig még sok idő telik is el, ugy érezzük, mégis kétségtelen, hogy a helytörténeti kutatás.hosszú ideig tartó bizonytalanság és vajúdás után most valamilyen szervezettebb, intézményesebb formát kap. 2/A fentiek ismeretében ezután joggal vethető fel a kérdés,: az ilymódon kialakult helyzetben, a helytörténeti kutatás ilyen helyzetében és szervezetében hol van helye és szerepe a levéltárnak, mit tehet a levéltáros azért, hogy munkájával (mégpedig nemcsak személyi tevékenységével,hanem levéltárosi minőségében is) e keretek közé beépülhessen és levéltárának helyet biztosithasson? Ez a kérdés most már általában is, annál indokoltabb, mert fennáll annak lehetősége is, hogy a helytörténeti kutatás ilyen múzeumi kezdeményezésű szervezése mellett a kutatás munkája (a legujabbkori történeti kutatások mellett) inkább a múzeumokban nagyobb súllyal képviselt múzeumi tudományágak (elsősorban a néprajz és a régészet) irányában fog továbbfejlődni. Mindenesetre meg kell jegyeznünk, hogy ez a lehetőség - a jelenleg megindult fejlődés már biztató Ígéretei ellenére is - mindaddig.fennáll, mig a honismereti szakkörök kibontakozó mozgalmában nem választódik szét megfelelő határozottsággal egyrészt az anyaggyüjtő, másrészt a feldolgozó munka, továbbá a jelen viszonyok rögzítésére és a múlt fejlődés kutatására irányuló munkák szervezése. A szétválasztásnak csupán szervezési szükségszerűségét azért hangsúlyozzuk, mert tisztában vagyunk azzal, hogy anyaggyűjtés és feldolgozás, múlt és jelen tárgyi vagy Írásos emlékei a honismereti munkában éppúgy, mint a tudományos feldolgozásban szükségszerűen szintetikusan jelentkeznek. Éppen ezért a kivánatos szervezési szétválasztást is csupán a lebonyolítás vonatkozásában, az operatív munka területén tartjuk elképzelhetőnek: ott viszont éppen a kellő eredmény biztosítása érdeké -.
