LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Tudományos feltárás, forráskiadványok - Munkautasítás az "Élet megindulása" c. forráskiadvány anyaggyűjtő munkáihoz. Feltárási, gépelési útmutató. • 1965.08.05, 1966.05.30, 1968.04.10, 1968.05.07, 1968.11.19 [135916/1965 LO, 135171/1966 LO, 94334/1968 XVIII. LO, 94455/1968 XVIII. LO, sz. n. LO]

később eldöntendő kérdés,/ A jelzet után külön bekezdésben közöljük az irat létrojöttének, további sorsának'fontosabb mozzanatait /ki készítette, mikor, ki szignálta, ki kiadványozta, mikor ment el az irat, - vagy

mikor

érkezett, ki szignálta, mi2:or helyezték irattárba/ toávbbá az iraton található admir.iszíratjv jellegű í eljegyzéseket, utasításokat Aözöltetett X,Y-val, lássa X, Y, stb./ 3' Formális kritikai

és tartalmi

/tárgyi/ kritikai

jegyzetek A levéltári anyag nyomtatásban való közlésének alapvet o szempontja; ugy-közölni az iratokat, hogy a forrás\ kiadvány használója, olvasója megtudjon minden lényegeset az

irat külső fo

rmájáról

is,

betűhív szöveget kapjon - az esetleges, nem stiláris jelleg'.' változtatások /megjegyzések/ feltüntetésével, egyszóval: a cél az, hogy a kötet használója ismerje az irat külső, formai jegyeit, hogy áz eredeti iratot magának felidézhesse, vagy másként? a forrásköz-* lésnek formai tekintetben olyannak kell lenni, hogy az fölöslegessé tegye az eredeti.irat megnézését, /ehhez lásd még az előző.C/d pontot/. Másrészt? a forrásközlésnek tartalmaznia kell Bizonyos tárgyi, tartalmi kritikai jegyzeteket, melyeknek feladata, hogy olyan ismereteket közöljön az olvasóval, , melyek az irat helyes megértéséhoz nélkülözhetetlenek. Itt mindenekelőtt arról van szó, hogy a forrásközlő -> ' sajátságos helyzetéből következően - szükségképen az anyag legjobb ismerője; a kutatott állagokról olyan hivatal-, intézménytörténet^5

db nem

utolsósorban irattani'ismeretei vannak, amelyek kétségkívül' hozzájárulhatnak a közlésre kerülő anyag forrásértókénak pon• - 775/1968 i