LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Oltvai Ferenc: Levéltári iratanyag felhasználása a történelemtanításban. • 1952. [LH 1952/1. 55-60. p.]
56 -és értelmi erő.fesziiéseik alapján fogadják al és taszik Magukévá .a marxista, világaézetat , b.an«a csáfc• * nevelő éa tankönyv t«kiniélyére támaszkodnak. Természetes ez olyankor $ amikor a kapitalizeras maradványai még bizonyé* mértékbén íennáilanak s továbbá azért is v mert kevés még a-nevelői munkában a dialektikáé módszer alkalmazása, Ea a gondolkodásmód vezet eda, hogy szám-Illtető eszközként misden kinálkozé alkalmat, a levéltári irafcanyagot is használjuk fel, 0j feladata a levéltárosnak, hogy esgitse a nevelést, tagya leket Ive, hogy az őrizetében levő levéltárak anyagát a nevelik rendszeresen, szervezetszerűen megismerjék, keresse kutassa fel • levéltáros a szükséges iratokat, hogy a nevelők azt közvetlenül a tanuló kezébe adhassák. Bizunk benne, hogy az iratanyag közvetlen szemlélése a tárgys»eru«ég hatását kelti és a tartalom aiigéXyitééétc Ü *r*'t mcs&aniv&léját aakkal inkább aagrögziti, mint az áldásé, vagy a tankönyvijén levő idéset vagy íeirás. falósággal kézzelfoghatóvá teszi a kort, amellyel foglalkoznak. Milyen célok vezessenek az anyag kiválogatásába*? A harcot a |8vőért az egész nép együttesen vivja. Banek a nemzeti mozgalomnak az élén a munkásosztály áll és p adja meg számára a' döntő öeztönzésJt. A munkásosztály jelentősége, jsis.t történelemalakitó erőé, arra kell, hogy késztessen ba&nUaket, hogy a munkások, - a dolgozók széles tömegeinek történelmi súlyát a múltra vonatkozóan is elismerjük és bemutassuk, $ászt«a*én az bennünket levéltárosokat arra, hogy a tömegek súlyának, történelemalakító szerepének kihangsúlyozására olyan Írásos emlékeket adjunk a nevelők kesébe, amellyel ezt a nev&16i célt a legjobban el lehet érni* Alkalmas az iratanyag felhasználása, ngy- az általános, mint a középiskolair sőt a faiskolai és egyetemi oktatásban é® ké$*> zésben is*. Minthogy pedig az iratok, amelyekkel, a levéltáros Kartársak túlnyomó része rendelkezik* jórészt helytörténeti vonatkozású, további és főleg a neveiőre há-rulA'£aladatV-hogy azokat kapcsolatba hozza a tankönyvek nyomán a magyar nép történeti fejlődésének eseményeivel. A lehetőség, aaint arra példával is rávilágítunk, erre is meg van. Az iratnais: az oktatásban való felhasználása nem teszi feleslegessé az egyéb helytörténeti elemek egyidejCXalhasználását, Az iratok mellett levéltáraink könyveket, újságokat, plakátokat is őriznek. .Egyidejűleg a helyt tárgyi, földrajzi emlékeire ,is utalni kell. Pl. Amikor Kosféuth £ajö£> toborzóutjátal kapcsolatban Szegedhez intézett és IS^S-8 október 6,~án kelt levelét mutatjuk be * célszerű a helyi Kossuth-szoborra és annak az épületnek az erkélyére utalni, ahonnan Kossuth utolsó nyilvános beszédét mondotta a'hazában. Célszerű a polgári forradalom helyi nagyságainak többek kőzett Osztrovszkynak a nevét felemliteni,. akinek nevét ma is utca őrsi, etb", A levéltárosnak tehát meg kell ismernie területe történetét, hogy ismereteit átadhassa.
