LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - A Magyar Levéltárosok Egyesülete vándorgyűlése. Gyula, 2019. szeptember 9–11. Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. 85-97.
90 Levéltári Szemle 69. évf . és a közigazgatási intézményrendszer számára nyújtott szolgáltatások egyszerűsítése, elektronizálása és országos kiterjesztése. Az intézmény ennek jegyében olyan elektronikus szolgáltatáscsomagot alakított ki, amelynek a segítségével a hivatali ügyek intézéséhez automatikusan biztosítja a kérelmező vagy az ügyintéző szervek részére a szükséges igazoló iratanyagot. A közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó szolgáltató-képesség kialakításához szükséges volt a meglévő szakrendszerek alkalmazásfejlesztésére, illetve a projekt keretében elektronizált feladatok ellátásához új szakrendszerek implementálására. Jelentős átalakuláson ment keresztül az Elektronikus Levéltári Portál, ezzel összefüggésben a nyilvántartó (scopeArchiv) és archiválást biztosító (Preservica) rendszerek, továbbá bevetésre kerül az elektronikus ügyintézést biztosító Poszeidon, az e-learning képzést támogató Moodle, Hiba- és igénykezelő, valamint egy Vezetői Információs Rendszer is. Bodó Attila Pál (főosztályvezető, EMMI), az E-kormányzat, E-igazgatás és az E-ügyintézés jogi kérdései címmel tartott előadásában az elektronikus ügyintézés ak tuális kérdéseiről tartott átfogó tájékoztatást. Bevezetőjében az igazgatási folyamatok elektronizálására vonatkozó szempontrendszer követelményeinek rögzítésére és ehhez kapcsolódóan az e-igazgatás körében felmerülő ügyvitelszervezési kérdések bemutatására került sor. Ezen alapvetéshez igazodva elsőként az elektronikus ügyintézésre vonatkozó főbb szabályzók mellett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény által előírt alapkötelezettségeknek és az elektronikus ügyintézést biztosítására kötelezett szerv által teljesítendő ún. minimumkövetelmények ismertetésére került sor. Egy igazgatási folyamatábra segítségével szemléltette az elektronikus igazgatási ügyintézési folyamat főbb lépéseit úgy, hogy az igazgatási és iratkezelési folyamathoz kapcsolódó, ún. minimumkövetelményeknek megfelelő szabályozott- és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások is bekerültek a folyamatba. Az igazgatási folyamatábra és a minimumkövetelmények együttesen demonstrálták az elektronikus ügyintézési szolgáltatások szükségességét és megfelelőségét egy adott igazgatási részfolyamat tekintetében. A szervezeti szabályzók körében mintegy figyelemfelhívásként a kötelezően elkészítendő szabályzatok bemutatása is megtörtént. Ennek keretében az információátadási-, az elektronikus aláírási és bélyegzési-, a másolatkészítési, valamint archiválási szabályzat tartalmi elemeit is külön-külön ismertette. Az előadás kitért a kormányzati adattrezor és a kormányzati adatközpont főbb elemeire. Zárásként az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazáskatalógusról szóló jogszabályokat érintő rövid kitekintésre is sor került, amelyet ezt követően összegzésként a jövőben jelentkező feladatok is megemlítésre kerültek. Cseh Gergő Bendegúz (főigazgató, ÁBTL) Úton az egységes levéltári nyilvántartó rendszer felől címmel a magyar levéltáros szakma régóta húzódó, megoldatlan problémájáról, az egységes levéltári nyilvántartó rendszer működéséről vagy éppen annak hiányáról tartott előadást, amely azt járta körül, hogy milyen jogszabályi HÍREK
